Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - IV.A követutasítás általános tartalma
azonnal megválasztották a követeket — mint ezt Ferenczi is helyesen idézi, egyhangúlag és ellentmondás nélkül Deák Ferencet és Hertelendy Károlyt, kik a megyét az 1832—36-os országgyűlés nagyobb részén, befejező szakaszában is képviselték. A választás tehát közfelkiáltással történt. Deák és Hertelendy a választást el is fogadták, 37 és csak ez után vették tárgyalás alá a kiküldött választmány által bemutatott követutasítás tervezetet. Nyilván azért tértek el a szokásos sorrendtől (bizottság kiküldése, utasítás elfogadása, azután követválasztás), 38 mert az utasítás elkészíttetéséről eleve gondoskodtak, a királyi meghívólevél kihirdetésekor az már készen volt, úgy látták, a kidolgozott javaslatot a közgyűlés el fogja fogadni, de a választásra begyült — ismeretlen számú — bocskoros nemességtől is meg akartak szabadulni az utasítás érdemi tárgyalása előtt. A közgyűlés mégis néhány pontban módosított az elébe terjesztett utasítás tervezeten. Kiterjesztette a robotra kirendelt jobbágy elmaradását igazoló okokat, elfogadva azt is, ha. a jobbágy akkor állat vásárlás, vagy eladás céljából vásárra ment (12. d. pont), az idegen vetésben, réten a marhák szándékos odahajtásával okozott kár megtérítésén kívül pénzbüntetést, ismételt esetben, vagy ha a büntetést megfizetni nem tudja, testi fenyítést (bot) is kívántak. Ugyanígy a szándékos erdőpusztítókra is (az 1836: X. t. c. 3. §-hoz, Utasítás 12. e. pont). A lelegeltetéssel kárt szenvedettek lehettek jobbágyok is, így ez nem jobbágyellenesnek tekinthető, hanem a mezőrendőri fegyelem keményebb eszközökkel való megszilárdításának. Elvetette azonban a közgyűlés azt az utasítás tervezetet, hogy az országgyűlési költségeket egyszer, s mindenkorra a nemesi rend viselje, valamint, hogy a követek országgyűlési szállásukért a pozsonyi háztulajdonosoknak bért fizessenek, ugyancsak a megye országgyűlési költségeinek terhére. Ez nyilván földesúri érdeket tükrözött, ennyi rést sem kívántak tűrni a nemesi adómentesség szent elvén (Utasítás 18., 19. pont). Az ősiség védelme sugallta azt a módosítást, hogy pénztartozások behajtása során elárverezett nemesi ingatlanok ne az árverési vevő tulajdonába kerüljenek (mint a tervezet 22. pontja kívánta), hanem 10 évig visszaváltható zálogképpen. Végül nem egészen érthető módon az izraelitáknak kívánt polgári egyenjogúsítást (Utasítás 32. pont) csak azzal a korlátozással kívánták megadni, hogy az izraeliták nemesi ingatlant ezután se vásárolhassanak. 39 Minthogy azonban ezek a módosítások nem érintették a hosszú utasítás legfontosabb tételeit, ezt Deák tudomásul vette. A módosítás azonban azt mutatja, hogy a közgyűlés már nem fogadta el Deák irányítását olyan mértékben, mint a bizottság. A nemesi adómentességet és az ősiségét védő erők is érvényesültek. Maga az utasítás 3 példányban maradt ránk. Egyik sem Deák keze írása. Egyiket az egyik megyei aljegyző írta, másik kettő szép írású irnok munkája 37 U. o. 1644. sz. 38 Degré: Követutasítások. 39 Kjkv. 1839. máj. 6. 1645. sz.
