Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - II.A hűtíenségi perek ügye Zalában
megrovó hangú válaszok érkeztek a kancelláriából. Újabb egyéneket már a feliratok indítványozása miatt, vagy az ennek kapcsán elmondott beszédeik címén fogtak perbe. Ezt a forrongást, tiltakozást, majd az eredménytelenség miatti elkeseredést látja ezeknek az éveknek politikai vezér motívumának a küzdelmekben résztvevő, tehát a kortárs visszaemlékezését • híven tolmácsoló Horváth Mihály. 16 Csak a szólásszabadság, személyes biztonság ügyében szenvedett friss és súlyos sérelmek mellett kerültek a megyei közgyűléseken tárgyalásra a törvényszerkesztésre megérettnek tekintett reformgondolatok, a vallások jogegyenlősége, az ősiség eltörlése, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a büntető törvénykönyv, börtön javítás, helyenként a közoktatás ügye. A Deák követ jelentésében felvetett gondolatoknak megfelelően Zala megye már augusztus 8-án tiltakozó feliratot fogad el a szólásszabadság megsértése miatt, kifejtve, hogy a „köztanácskozásokon" nemcsak joga, kötelessége is minden ott megjelenni jogosultnak, hogy kifejtse nézeteit az ország sérelmei ügyében. Emiatt a szónokokat perrel üldözni (világos utalás Baloghra és Wesselényire) súlyos törvénysértés, mely a nemzet szabadságát és alkotmányát veszélyezteti. 17 De még ugyanezen a közgyűlésen még egyszer előveszik ugyanezt az ügyet. Kiderült ugyanis, hogy Pest megye az újabb elfogatások ellen külön feliratban tiltakozott, és feliratát csatlakozás végett megküldte az ország többi törvényhatóságainak is. Erről a közgyűlés magánlevelekből (Sopron megyéből) értesült, de Pest megye átirata nem érkezett meg Zala megyéhez. Nyilvánvaló tehát, hogy a postahivatal tartotta vissza. Ezért a megye most már a megyék egymás közötti érintkezését gátló postahivatalnokok büntetőjogi felelősségrevonását sürgeti. 18 Deák azon kívül, hogy e feliratokat a megyén sugalmazta, részben nyilván fogalmazta is, állandó kapcsolatot tartott Wesselényivel, kinek jogi képviseletét formálisan is vállalta, és aki ellen az első közbenszóló ítéleteket (pergátló kifogásait elvetve) 1836. aug. 25-én, majd 1837. ápr. 13-án hozták meg. 1838. augusztus 21-re adta be Wesselényi érdemi védekezését, ami részben Deák munkája, s amelyben Deák részletesen kifejtette az uralkodó és a kormány között teendő különbséget, rámutatván, hogy aki a kormány hibáira rámutat, ezzel még nem vált hűtlenné az uralkodóhoz. Itt mutatott rá arra is, hogy hűtlenség az 1715. évi törvény szerint csak tettel követhető el, szóval, különösen „köztanácskozáson" elmondott beszéddel semmi esetre sem. Ennek megtárgyalására többször járt Wesselényi Kehidán, Deák Pesten, majd Wesselényi börtönbüntetésének elhalasztása céljából kérelmeket adott be, személyesen is kihallgatást kért a nádortól, majd Bécsben a kancellártól, sőt Metternichtől és az uralkodótól is. De járt még 1836. őszén is Bécsben, Zala megyének a Wesselényi per miatt tiltakozó küldöttségével is. Igaz ugyan, mikor kiderült, hogy az uralkodó a küldöttséget nem fogadja, azonnal hazament. 19 K Horváth I. 537., 539—540. 1. 17 Kjkv. 1836. aug. 8. 1567. sz. 13 U. o. 1570. sz. 19 Ferenczi I. 208—11., 216—9., 224., 228. 1.
