Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - I.Az 1836. évi követjelentés. Deák aktivitása
teltével az adófizetési kötelesség is megszűnik. Amíg a törvény szerint visszacsatolt Partium követei az országgyűlésen meg nem jelentek, az országgyűlés még a királyi előadás tárgyalásába se bocsátkozzék. Űj kívánságként fűzte hozzá, hogy új büntető törvénykönyvről is tárgyaljon az országgyűlés, tiltsa el a vallatott vizsgálati foglyok megverését stb. A magyar nyelv ügyében hozott határozat alapján a megye 1837. január 1-től kezdve magyar köriratú pecsétet fog használni, és a királyhoz, helytartótanácshoz intézett feliratait is magyar nyelven fogalmazza és küldi el. Deák aktivitását jellemzi, hogy még ugyanezen a megyegyűlésen ismét elvállalta „az árvákra ügyelő választmány" elnökségét, és a választmány tagjait is kinevezte. 8 Ez nagy munkát jelentett, hisz az árvaügyhöz alig értett valaki és Deák távollétében el is hanyagolták. 9 Ennél jóval terhesebb és politikailag is jelentősebb feladat volt az 1836. augusztus 8-i közgyűlésen az úrbéri törvények kihirdetésére, a végrehajátshoz szükséges elvek kidolgozására és a végrehajtás ellenőrzésére választott, meglehetősen nagy létszámú bizottság tagsága. Ennek elnöke ugyan az első alispán volt, tagja minden főszolgabíró, alszolgabíró és esküdt, valamint 32 más főtisztiviselő és táblabíró, köztük természetesen Deák, Csányi, Kerkápoly, a II. alispán és Séllyey Elek, volt alispán, kőszegi táblabíró, aki inkább konzervatívnak tekinthető. A bizottságra azonban nagy munka várt, minden faluban ki kellett hirdetni az úrbéri törvényeket, minden falut és minden földesurat el kellett látni az úrbéri törvények egy példányával, és egy jegyzőkönyv blankettával. melybe a jobbágy telekre vonatkozó elidegenítési szerződéseket bejegyzik. 10 E bizottságban a munka oroszlánrésze Deákra várt, hisz ő vett részt az úrbéri törvények megalkotásában, ismerte az országgyűlésen már felmerült vitás kérdéseket, és egyedül ő gondoskodhatott arról, hogy a vitás kérdéseket legalább ne mindig a földesúr javára magyarázzák. A bizottság megalakítása azért váratott augusztus 8-ig, mert a hiteles törvénypéldányok a több napig húzódó, június 20-i megyegyűlés végére sem érkeztek meg, a Helytartótanács leirata is június 27-én kelt. Nem volt annyira Deák személyes ügye, de éppen a népoktatás ügyére vonatkozó, kissé kiélezett jelentés miatt Deáknak részt kellett vennie a népoktatás felülvizsgálatára és a megyében megoldható intézkedések kidolgozására ugyancsak augusztus 8-án alakított bizottságban is. A népnevelés tárgyában készített feliratot ugyanis az uralkodó elutasította azzal az indokolással, hogy ez a király ügye, ebbe nincs beleszólása az országgyűlésnek. Valóban a két híres Ratio educationis királyi pátensként jelent meg, de azóta az országgyűlés ereje, súlya megnőtt, nem is óhajtotta tűrni az országgyűlés, hogy ebben a fontos ügyben az uralkodó „a nemzet" meghallgatása nélkül döntsön. Addig is tehát, amíg a népnevelés ügyét törvényhozási úton rendezhetik, a vármegyék önhatalmúlag intézkedtek az iskolák állapotának megvizsgálásáról, oktatási tervezetek kidolgozásáról, a tanítóképzés biztosításáról. Ilyen munka 8 Kjkv. 1836. jún. 20. 1016. sz. 9 Ferenczi I. 233. 1., Zala megyei Levéltár IV. 2. a—b. Árvái ülések jegyzőkönyvei. l0 Kjkv. 1836. aug. 8. 1568, 1621. sz.
