Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DEGRÉ ALAJOS: ZALA MEGYE 1839. ÉVI KÖVETUTASlTÁSA - I.Az 1836. évi követjelentés. Deák aktivitása

szönetét jegyzőkönyvben is megörökíti.

2 Nyilván az ő hatására nevezi ki Batthyány Imre főispán „a haza szolgálatában szerzett érdemeiért" Zala megyei táblabíróvá az ellenzék vezérszónokait, Balogh János barsi, Bezerédy István tolnai, Beöthy Ödön bihari, Kölcsey Ferenc szatmári, Palóczy László borsodi követet,

3 pedig Balogh még hűtlenségi vád alatt áll. Legsürgősebb teendője a követjelentés elkészítése. Ezt hat héttel az országgyűlés bezárása után már írásban is benyújtotta a Zala megye közgyűlésén, élőszóban is három órás beszédben ismertette. Pedig a beszámoló terjedelemben egy röpirattal is felér/

1 Beszámolójában részletesen indokolja, néha hosszabb törvényi bevezetéssel, máskor közgazdasági okokkal, mit miért követeltek. Nem hallgatja el az eredményeket, de sokkal többet szól a bukott törekvésekről, néha élesen mutatva rá a bukás okaira, valamint azokról a kezdeményezésekről, melyeket voltaképpen kompromisszummal a következő országgyűlésre halasztottak, bizottságot küldve ki, vagy a nádort kérve fel a tárgyalás előkészítésére. A jelentés agitatív jellege kitűnik abból, milyen terv-, illetve javaslat meghiúsulását milyen oknak tulajdonítja. Egyetlen olyan ügy van, melynek országgyűlési tárgyalását nem említi, csupán a városi követek elkeseredéséről számol be, ez a sz. kir. városok országgyűlési szavazati jogának megadása, melynek azonban feltétele a városi követválasztás, az ottani szavazati jog rendezése, illetve az utóbbi kiterjesztése. Itt hosszasan indokolva álláspontját, csak azt hangsúlyozza, hogy ezzel az üggyel a következő országgyűlésen feltétlenül foglalkozni kell. Egy másik ügy, a Lánchíd építésére vonatkozó szerződés megkötésével megbízott bizottság jó úton halad, de ettől a bizottságtól jelentést kell kérni, öt ügyben nem tudtak megegyezésre jutni, illetve dönteni, erre bizottságot küldtek ki, vagy a nádort kérték fel előzetes tanulmányozásra (a katonaság élelmezési ügyének rendezése, a Nemzeti Múzeum épülete, a Vácott megnyitandó tébolyda ügye, a pesti színház építése és a Pesten építendő új, díszes országház ügye). Ezekről is jelentést kell követelni az új országgyűlésen. Két ügyről vallja be, hogy maga az alsó tábla utasította el, de fontosak lévén, a következő országgyűlésen ismét tárgyalni kell őket (a nem nemesek földbirtok birhatási ügye, azaz az incapacitás possessorii eltörlése, és a magyar ezredek magyar vezényleti nyelve, illetve, hogy oda csak magyarul tudó magyarországi tisztek kerüljenek). Ezek az alsó táblai ellenzék gyengeségét jelentik, tehát az új tárgyalást kellően elő kell készíteni. A felső tábla már hat javaslat felküldését akadályozta meg makacs ellenszegülésével. A magyar nyelvet kívánták egyedül hivatalos jellegűvé tenni. Ezt a király elutasította, amivel szembeni újabb feliratot, a felső tábla elutasította. Ugyanígy a vallás szabad gyakorlatának és a lelkiismereti szabadságnak új törvényes szabályozását, az egyházi tized eltörlését, a tisztviselők büntetőjogi hatáskörének szabályozását, az országgyűlési hírlap alapítását és a 2

Kjkv. 1836. jún. 20. 1017. sz. 3

Kjkv. 1836. jún. 20. 1015. sz. A kinevezés még 1836. januárban kelt, de csak e közgyűlésen került kihirdetésre. 4 Kónyi I. 267—313. 1.