Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
TAKÁCS PÉTER: DEÁK ÉS KÖLCSEY LIBERALIZMUSA
Kölcsey mély bölcsességéről és történelmi ismereteinek alaposságáról tanúskodik, hogy felismerte a társadalmi fejlődés mennyiségi gyarapodásának minőségi változásba torkolló összefüggéseit. Forradalomtól való félelme, nemesi osztálykorlátai, humanizmusa, vallásos eredetű felebaráti szeretete akadályozhatta meg, hogy ebből a felismerésből törvényt fogalmazzon. Állításunk igazolásaként érdemes idézni a Parainesisböl: „Erős rendűiét viszi véghez nem egyszer, mit hosszú idők békésen nem hajthattak véghez ... Azonban tekints mélyebben, s látni fogod a rendületet, vagy hosszú idő által előre készített végrehajtásnak lennie, vagy ha nem, akkor az előre nem készült, s korán vagy kor ellen erőszakosan felkényszerített rengést célt nélkül pusztítani;... Égiháború és volkánkirohanás miért és mikor szükségesek? Isten tudja,... Ily égiháborúk, s volkánkirohanások az erkölcsi világban a néptámadások; s ezek, mint amazok, a sors örök haladású törvényeibe írattak be. Vigyázz, nemhogy valaha szentségtelen kezekkel a történetek forgó kerekéhez nyúj !" 72 Amint az elmondottakból is kitűnik, hazafiság és a társadalmi haladás kimért üteme, természetes rendje, az organikus fejlődés igenlése és az ezért való munkálkodás diktálta Kölcsey liberalizmusának filozófiai lényegét. III. Deák Ferenc esetében — életének a Kölcseyétől eltérő színtere, alakulása, az írói •— költői véna hiánya, a gyakori megnyilatkozásoktól való tartózkodása miatt — nincs módunkban ezt a fejlődési vonalat felvázolni. Akadályozza ezt az is, hogy fiatal korában írott levelei részben eltűntek, részben még feltáratlanul lappanganak magánosok kezén vagy levéltárak mélyén. Mindezért hazaszeretetének, a történelem és társadalom mozgásáról, változásairól vallott elveinek a körvonalazásakor kénytelenek vagyunk az 1832 36-os országgyűlésen mondott beszédeire, az ebben az időben írott és fennmaradt leveleire hagyatkozni. Ezek tanulmányozása is meggyőz azonban bennünket arról, hogy tetteinek, vallott elveinek legfontosabb mozgatórugója a hazafiság-érzés, a hazaszeretet és becsület. Már 1831 októberében várja az országgyűlés összehívását, 73 mely reményének néhány hónappal később, ugyancsak Vörösmartyhoz írott levelében újra hangot ad. Abban, bízik, hogy az összehívandó diéta „a Hazának köz boldogságára s Nemzeti csinosodásunk emelésére meg mérhetetlen következéseknek szülője leend". 74 Az országos bizottságok jelentéseire, s azok megyei vitatásaira célzott itt Deák, aki maga is résztvett megyéjében a jelentések megvizsgálásában és „észrevételezésében", 75 mint ahogyan később a diétára küldendő követek utasításainak a megszerkesztését végző bizottság munkájában is. /fi Érthető tehát, hogy ezen munkálkodása közben legfőbb gondja volt „egész Hazának mostani helyheztetésének minden hiányait fel fogni, s azok 72 U. o. 1133. 7:i Deák Vörösmartyhoz, 1831. okt. 31. V.Ö.M. 18. k. 22—5. 74 Deák Vörösmartyhoz, 1832. febr. 24-én. V.Ö.M. 18. k. 30—6. 75 Zala megyei Levéltár, Közgyűlési jkv. 4 1831. 7e Zala megyei Levéltár, Közgyűlési jkv. 2165 1832.
