Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - IV.Deák úrbéri politikájának elemzéséhez - Stratégia és harcmodor

javaslatot. Miután kimutatja, hogy „minő változatok történtek" a maradiak által változtathatatlannak hirdetett nemesi jogokban — beszéde tele van az idevágó törvények fölényes tudású idézetével, és azoknak a reform célját szolgáló értelmezésével —, a konzervatívok ellen fordítja a törvények értelmét. Ezt mondja: „ha őseinknek szabad volt megváltoztatni, megszorítani, eltörölni az 1-ae 9. azon részeit,

92 melyet a Status céljaira nézve károsnak ítéltek, miért ne szabadjon nekünk oly intézeteket

93 tenni, mely még csak meg sem szorítja" azt; — „hogy állhatna tehát a változtathatatlanság ideája ellent a javallott törvénycikkek alkotásának?" — kérdi Deák a reform ellenfeleitől. Itt csak arról van szó — folytatja —, hogy a „paraszt is törvény oltalma alatt él, hogy személye sérthetetlen, s hogy perét, panaszát előterjesztheti, ami más szóval annyit tesz, hogy a magyar paraszt is ember."

94 Előbb a természetjog elve, ezúttal viszont a múlt törvényalkotásnak a jelen igényeihez való igazítása; olyanformán, hogy ezeknek múltba vetített, szelektív módszerű törvényes igazolásával szolgálja a reform ügyét: ezek az eddig tetten ért érvelési módszerek, amelyeket Deák — a mindenkori vitának megfelelő hangolásban — a társadalmi haladás szolgálatába állít. A konzervatívok érveire mindenkor felkészülni tudó, s azok ellenében a megfelelő ellenérvekkel küzdő Deáknak nagy szerepe van a VIII. törvénytervezet elfogadtatásában. A június 27.-i szavazás alkalmával a liberális ellenzék a nyertes.

95 Kölcsey, mint kerületi jegyző megjegyzi: „nem titkolhatom el örömömet, midőn ily fontos tárgyban kijelenthetem, hogy a nyilvánságos többség itt kívánja a tárgyat felvenni."

96 IV. Deák úrbéri politikájának elemzéséhez Stratégia és harcmodor Deák politikájának jellegzetes stratégiája egy sajátos, a küzdelem mindenkori menetét kivételes érzékenységgel fürkésző, mérlegelő készenléti alapállás. Ehhez a jellegzetes stratégiájához igazítja egész harcmodorát, vagyis a stratégia megvalósításának taktikáját. E taktika egyik megnyilvánulása: sohasem kezdeményez; sohasem szólal meg elsőnek! Ezt a szerepet átengedi másoknak. A jobbágyok személyi és vagyoni biztonságáról szóló törvénytervezetet, mint az imént láttuk, nem ő, hanem a tornai Andrássy és a temesi Dessewffy kez92 A hármas könyv említett titulusa. 9;! Intézkedéseket. 94 O. T. I. k. 483. 1. 95 28 megye szavazott a reform mellett. m O. T. I. k. 485. 1. Említettük, hogy a konzervatívok a VIII. úrbéri törvényjavaslat ügyét a későbbi rendszeres törvénykezési munkálatok vitájára akarták "elhalasztani.