Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

az 1791 :XXVI.tc.-ben megígért consistoriumok szervezését. 9. Ha a szentszékek örökös ágy és asztaltól való elválasztást mondanak ki ítéletükben, a protestáns félnek szabad legyen újabb házasságot kötni. 10. A protestáns egyházak és iskolák arányosan részesüljenek községi segélyben. 11. A hivatalokat —• városokban is — vallásra való tekintet nélkül kell betölteni. 12. Városokban a letelepedés ne legyen valláshoz kötve. 13. Üres jobbágytelkekbe költöző protestánsok ne fizessenek katolikus lelkészeknek. 14. Ahol a protestánsoknak külön temetőjük nincs, a többiekkel együtt temetezhessenek.

9 Az alsótábla nagy többségének liberalizmusára jellemző, hogy a katolikus követek javasolták a protestánsok seremének orvoslását. Mint Kölcsey jegyezte fel 1833. február 4-én Naplójában, „ki merte volna megjövendölni, hogy 1833-ban a magyarországi gyűlésen a Luther és Calvin fiai hallgatva nézik, míg Pázmán hitének sorsosi, érettetek egymással vetélkedve szólanak?"

10 Deák az országgyűlés során Zala megye rendjeihez benyújtott követ jelentésében megvilágítja ő és követtársai helytállását: „Nem egyes vallási felekezetek panaszairól, hanem a nemzet közügyéről szól" a vita, „mert törvény és szabadság vannak sértve, törvény és szabadság pedig az egész nemzetnek köztulajdona." A vallásügyi javaslat az alsótábla nyolc és a felsőtábla hét üzenetváltása után sem jutott megegyezéshez. A felsőtábla ez üzenetváltások alatt több tekintetben tett ugyan engedményeket, de a leglényegesebb kérdésekben nem hajlott. A reverzálisok érvényét vitatta, az áttérést királyi engedélyhez akarta kötni.

11 A nádor és az elnöksége alatt álló dikaszterium a felbolygatott béke visszaszerzésére megkísérelte, hogy azokat a kérdéseket válasszák külön, amelyekben megegyeztek és azokat terjesszék az uralkodó elé. A liberális ellenzék azonban — maga Deák is —• azon az állásponton volt, hogy ilyen kompromisszumban meg nem egyezhet. „A rossz törvény legtöbb megelégedetlenséget szülne, minthogy a jövendő reményeket is elölné, a felügyeleti jusnak említett magyarázatja pedig nemzeti jussaink sérelmével az önkénynek hatalmát terjesztené" — mutat rá Deák Ferenc, a főrendek azon kívánságára, hogy a király beleegyezése szükséges legyen az áttérésekhez. A liberális alsótáblai többség előtt végül is az indítványt tevő Beöthy Ödön visszavonta saját javaslatát annak hangoztatásával, hogy miként Jairus leánya, a vallásszabadság sem halt meg, csak alszik.

12 Hogy a főrendek makacs konzervativizmusa milyen elkeseredést váltott ki, mutatja az országgyűlés tárgyalásai idején az a Zala vármegye rendjei által készített pótutasítás, amely a vallási sérelmek elakadt tárgyalásai miatt — valószínűleg Deák Ferenc sugalmazására, vagy talán éppen tollából is — származik. A pótutasítás a követek 1833. szeptember 5-iki jelentésére vonatkozott, amikor azt panaszolták, hogy a vallás tárgyában felhozott sérelmek a főrendi ' y O. Lt. A. R. N 66. Diaeta anni 1832—36. Fasc. F. Lad. XX. No 18. Nr. 1. A felsőtábla ellenvetéseivel együtt közli Várady 41—42. 1. 10 Kölcsey Ferenc országgyűlési napólja. 4. kiad. 1883. 126. 1. 11 O. Lt. u.o. A Deák-idézet Deák Ferenc beszédei. I. 272. 1. Várady u.o. 1934. 352— 353. 1. 12 Horváth Mihály 1864. I. 332. 1. Meszlényi 1934. 354. 1.