Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SÁNDOR PÁL: DEÁK ÉS A JOBBÁGYKÉRDÉS AZ 1832–36. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEN - I.A politikai előzmények - A reformeszme hajnalán

távolról sem azonos intenzitással. A rendi szellem évszázados védőbástyáit nem olyan egyszerű áttörni. A régi szellem erjedésének jelei azonban több megyében észlelhetők.

13 Sőt, a reformszándék nem egy megyében (Zemplén, Szatmár, Bars, Bihar, Békés, Pest, Tolna, Trencsén) erőteljesen tör utat magának.

11 Persze az operátumok új tartalmú feltöltésével kicsírázó reformszellem sokat veszít erejéből, amíg az albizottságok javaslataitól, a bizottság módosításain keresztül, a megyei közgyűlések rostáján át, végső megfogalmazást nyer majd a követek utasításaiban. E munkálatok mégis első csírái a — Széchenyi „Hitel"ének, a közvéleményt felkavaró gondolataitól is táplált — liberális reformeszme zsenge hajtásának. A megyei közgyűlések országszerte felzendülő vitái és nyomukban a követek utasításai — 1831 után —, már ezeken a megújított munkálatokon alapulnak. A rendi nacionalizmus szellemének fellegeitől sötétlő politika égboltján a haladás szándékának első, reménykeltő fénysukgarai is átszűrődnek. Így lesz az évtized fordulója egy sokat ígérő kor vajúdásának kezdete, amelynek tragikus konfliktusa abban rejlik, hogy az a nemesség kényszerül — legjobb fiai révén — rést ütni saját kiváltságainak falán, amely még mindig ezer szállal fűződik e kiváltságok egész rendszeréhez. Képes-e polgári reform derengő gondolata a rendi nacionalizmus évszázados burkát felfeszíteni? Kap-e liberális töltést a nemzeti harc ügye? Ezek az évtized fordulójának nagy kérdőjelei az új nemzedék számára. S ezek kínzó felismerése közepette, amikor a rádöbbenást még nem követik a tettek, söpör végig az országon az 1831. évi parasztfelkelés jeges szele.

15 A politikai hatás: a dermesztő félelem, de kétféle L! 1330 végen a munkálatokat kinyomtatva megküldik a megyéknek, 1831 januárjában alakulnak meg a véleményezésre hivatott bizottságok az egyes megyékben. 14 Az operálumoknak liberális szellemben való megváltoztatásában Zemplén megye jár a/ élen. Itt az úrbéri albizottsági munkálatok azzal a főeredménnyel járnak, hogy elfogadják az önkéntes örökváltság reformját, sőt még azt is, hogy a jobbágy nemesi javakat is szerezhet magának — ámbár ettől adóznia kell —, ami az ősiségi törvény hallgatólagos eltörlésével egyenértékű. A zempléni reformok azonban ekkor még messze a megyei átlag felett mozognak. Néhány más megye sem fukarkodik azonban a reformok hangoztatásával. Támadás indul az úriszék mindenhatósága ellen; egyes esetekben el is akarják azt törölni. Működését általában inkább csak a jobbágy és a földesúr közötti perek esetében kívánják kiküszöbölni. Szóba kerül a jobbágy személyi és vagyoni biztonságának törvényes védelme is. (Nógrád) Mindezekre lásd: Barta István, A fiatal Kossuth. Budapest, 1966. 97—98. 1., 106., 146., 149., 153—154., 164—173. 1.) 15 Az 1831. évi parasztfelkelésre lásd: Balásházy János: Az 1831-i esztendői felsőmagyarországi zendüléseknek történeti leírása c. Pesten, 1832-ben megjelent egykorú munkáját. A Csanád megyei viszonyokról: Bálint N. István: Kolerajárványok Csanád vármegyében c. munkája emlékezik meg. A pesti hatásokra lásd: Horváth Gyula: A pesti koleralázadás 1831-ben c. dolgozatát. (Megjelent: Tanulmányok Budapest múltjából c. sorozatban. Bp., 1944.) A számtalan élményszerű utalásra, illetve megjegyzésre v. ö.: Pulszky Ferenc: Életem és korom. Bp,, 18S4. I. k. 36. 1.; Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Bp., 1905. Ii. k. 423—425. lapokon, Bártfay László levelével Wesselényihez; továbbá: M. Ogy. L. tj. 42. cs. 5453 és 5453/f. E jelentésekből részleteket idéztünk Jobbágykérdés ... 58. 1. A felkelés újabb és korszerű feldolgozására lásd: Tilkovszky Lóránt: Az 1831. évi parasztfelkelés. Bp. 1955. c. munkáját.