Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről) - IRODALOM

irányú korábbi kutatások kritikája, a huzamosan továbbélő tévedések. kimutatása nem Öncélú dolog: kell, hogy a téves utak kiküszöbölésére, és új, korszerű kutatásokra sarkalljon bennünket addig, amíg még megtaláljuk a rohamos mértékben eltűnő etnikai sajátosságok nyomait. A tényleges sajátosságokat megragadó népi szemlélet, és a korszerű, tudományos etnikumvizsgálat jellegében nagyon közelálló. Ugyanakkor a korábbi kutatások más gyökerekre visszavezethető elhatárolási tendenciája is jól hasznosítható, feltéve, ha azt az etnikai sajátosságokat feltáró sokoldalú és kellő mélységű tudományos részletkutatásokkal kötjük össze.

50 IRODALOM Bakó Ferenc szerk. 1968 Palóc kutatás I. Eger. (Rövidített cím!) Barabás Jenő 1968 A palócok etnikai és néprajzi vizsgálatának problémái. — In: Bakó Ferenc szerk.: Palóc kutatás I. (Eger, 1968.) 14—28. Csutor Imre 1890 Észrevételek és toldalékok Bátorfy Lajos úr „Adatok Zalamegye történetéhez" czímű munkájához. Zalaegerszeg. Czapáry László szerk. 1900 Vörösmarty Mihály Emlékkönyve. Székesfehérvár. Degré Alajos 1970 Plánder Ferenc élete, egyénisége, politikai nézetei. — In: Plánder Ferenc Göcsejről (Zalaegerszeg) 41—54. Egyed Ferenc 1944 Göcsej népessége a XVIII. században. — Dunántúli Szemle XI. 108—117, 201—207. Fülöp István 1970 Göcsej mai szemmel. — Göcseji Helikon 1. 1—26. Zalaegerszeg. Gönczi Ferenc 1895 Göcseji népszokások. — Ethn. VI. 320—335. 1912 Göcsej. — In: Czobor Mátyás szerk.: Zala megyei Almanach, 1912. évre. 164—179. Zalaegerszeg. 1914 Göcsej, s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár. Üj és jobb Göcsej-határok (sávok) megvonása semmiképpen sem lehet jelenlegi feladatom. Ahhoz előzetesen sokoldalú, komplex kutatásokra van szükség. Ha erre most és egyedül vállalkoznék, úgy elődeim számos példával szemléltetett hibájába esnék. Kifejezetten ideiglenes, átmeneti megoldásként azonban — a kétségkívül téves korábbi elhatározások helyett — az alábbiak javasolhatók. Néprajzi Göcsejnek a történeti-társadalmi-néprajzi szempontból viszonylag egységes „szegek"-vidéke (területe pontosabban meghatározandó) tekinthető. A földrajzi Göcsej a „szegek"-vidékével azonos tájjellegű, és földrajzilag elhatárolható terület). (A földrajzos .Sebők 1900, 5. és Lovászi 1970, 57—63, 10—11. ábra egybehangzó véleménye szerint a Gönczi-féle földrajzi Göcsejnek az a része, amelyet DK-en a Berek-patak határol.) — Hetesben még Göcsejnél is kevésbé vannak természetes, földrajzi határok, viszont van egy jól kirajzolódó történeti — egyben tudati — Hetes (Szentmihályi: Hetes), mely a Gönczi-féle Hetesnek kb. a nyugati fele. A néprajzi Hetes kiterjedése tisztázásra vár, de a jelek szerint az a történeti-tudati Hetesnél nagyobb, a Muráig elnyúló terület.