Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)

tív egységein belül a tényleges kisebb egységeket: a göcseji „szegeket", és Hetesen belül az „igazi" Hetest.. .

40 Gönczi felfogását, és annak előzményeit, kialakulását részletesen kellett elemeznünk, hiszen megállapításaival erősen hatott a későbbi, sőt mai Göcsejkutatásokra, befolyásolva azok jellegét, értékét. A néprajzi csoportjainkat összefoglalóan ismertető művekbe a korábbi, tekintélyes kutatók — nem egyszer téves — megállapításai kerültek be sommázott formában. Göcsejről és Hetesről természetesen Gönczi adatai.

41 A csak megyénk néprajzi csoportjaival foglalkozó kutatók vagy átveszik Gönczi földrajzi, vagy néprajzi határait (változatlanul, vagy némileg bővítve azt), vagy gyakorlatilag elvetik, és Gönczi egyébként is túlzott területét mértéktelenül megnövelik. Így „Göcsej" fedőnév alatt gyakran olyan „statisztikai pontosságú" adatokat közölnek, amelyeknek semmi közük a tényleges Göcsejhez, annak sajátosságaihoz. Mindezt néhány kiragadott példával szemléltetem. Egyed Ferenc Göcsej XVIII. századi népességével foglalkozik. Pontos statisztikai adatokat közöl (terület, lélekszám, stb.). Bár tudja, hogy van egy „szűkebb értelemben vett" Göcsej is, ő azonban Göcsejen a szombathelyi egyházmegye zalai területeit érti, így a Gönczi-féle földrajzi Göcsejt több, mint háromszorosára (!) kiterjeszti.

42 Ilyen körülmények folytán számadatai nem Göcsejre jellemzőek.

43 Szentmihályi Imre elfogadja Gönczi néprajzi határait, azzal, hogy a római út és az őrség közötti területet is Göcsejhez számítja. Göcsej néprajzi határainak kialakulását történeti-etnikai folyamat eredményének tartja. Mivel Göcsej Gönczi-féle néprajzi határai elfogadhatatlanok, az összefüggés csupán látszó40 Gönczi Göcsej- és Hetés-határait másutt (Szentmihályi: Gönczi) már részletesen bíráltam, ott azonban nem foglalkoztam a Gönczi felfogását kialakító előzmények bemutatásával. Az elhatárolás jó, vagy rossz volta — Összefüggésben az etnikus specifikumok elterjedésével — lényeges kérdés, alaposan kell tehát elemezni. De az alábbiakat is figyelembe kell vennünk. Gönczi 1914, 18. éles tájhatárai munkahipotézisként akár elfogadhatók is lennének, ha egyetlen mondatban utalna arra, hogy ezek nem fix határok, inkább gyűjtőterületét jelzik. (Ez sajnos hiányzik nála.) Sajnálatosabb az említett göcseji és hetési tényleges kisebb egységek — téves elméleti okokra is visszavezethető — elmosódása a nagy „egységekben". Művéből csak aprólékos munkával elemezhetők ki ezek a lényeges helyi eltérések. Alapvető értékelésünk egészében véve mégis pozitív, hiszen Gönczinél nem a fenti hiányosságok dominálnak, hanem a néprajzi adatok nagy tömege, mely művét fémjelzi, az utókor számára is hasznossá, sőt nélkülözhetetlenné teszi. 41 Viski 1938, 4. érzi Göcsej elhatárolásának vitás voltát. Hozzávetőleges határainak a környékbeli folyóvizeket jelöli meg. „Hetes Göcsejjel szomszédos, s vele néprajzilag majd mindenben azonos csoport..." (Uo.) — Gunda 1943, 95 k. szerint „Göcsej és Hetes, a vasi AZsóőrség néprajzi jellegzetességeit nehéz elválasztani egymástól" és „Göcsej központja Nova, ..." 42 Egyed 1944, 108. („Göcsej" területe 2025 km

2

!); 113 (térkép). 43 Nagyobb egységek esetén — a félreértések elkerülése végett — helyénvalóbb a szűkebb körű tájnevek helyett más, összefoglaló értelmű fogalmakkal operálnunk, pl. DNy-Dunántúl; népi építkezésnél DNy-dunántüli háztípus, vagy népi építkezés. (Adott esetben pl. Göcsejben, de ez nem speciálisan göcseji építkezés!)