Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SZENTMIHÁLYI IMRE: GÖCSEJ TERÜLETFOGALMÁNAK ALAKULÁSA (Deák Ferenc Göcsejről)

leményét különben egyik szerző sem indokolja, hasonlóan a korábbi és későbbi kutatókhoz. Göcsej és Hetes nagy réprajzos kutatója Gönczi Ferenc. Göcsej kiterjedéséről, határairól alkotott véleményét több okból is alaposan kell elemeznünk. Főként azért, mivel nézeteivel erősen hat a későbbi és a mai kutatókra, tehát ez több, mint tudománytörténet: mai, gyakorati kérdés is ez. Konkrétan megvizsgálandó, hogy 1) mennyiben hatottak rá a különböző korábbi felfogások, — ennek megfelelően 2) göcseji határai tudományosan megalapozottak, avagy csupán átvettek-e? Gönczi felfogása göcseji kutatása kezdetéről (1895.) nagy műve megjelenéséig (1914.) némileg változott. 1895-ben még Göcsejhez tartozónak tekintette nyugaton a római út és a vasi határ közötti zalai területet, így Göcsejt az örségig terjedőnek vette.

28 1914-ben már nem, de nem említi, hogy mi késztette korábbi felfogása megváltoztatására. A földrajzi határ többi szakaszáról véleménye nem változott. Irányadónak, végső állásfoglalásnak az 1914-ben közölt felfogását tekinthetjük. Itt Göcsejnél kettős: földrajzi és bővebb néprajzi határokat hoz.

29 Göcsejt földrajzilag a Zala, a két Válicka, a Cserta és a Kerka folyóvizek, valamint nyugaton a római út közé helyezi. Ezt a területet helyenként (délnyugaton, délkeleten és keleten) átlépik a néprajzi határok. (2. kép) Földrajzi határait tehát — ha bizalmatlanul is szemléli azokat

30 — átveszi elődeitől: a folyóvizeket Plándertől (végső soron a XIX. század eleji úri közvéleménytől), a római utat pedig a földrajzos Sebőktől. Azt a „plánderi" (valójában korábbi) elvet is elfogadja, hogy a néprajzi — Göncziig nyelvjárási — Göcsej területe bővebb a földrajzi egységnél. A különbség mindössze annyi, hogy ezeket a bővebb „néprajzi" határokat Gönczi meg is rajzolja. Földrajzi határainak az eredete világos. Felmerül a kérdés: „néprajzi"' határai jók, megbízhatóak-e, vagy sem? Említettem, hogy a római úttól nyugatra eső terület elhagyását nem indokolja, holott néprajzi és nyelvjárási tekintetben a vele szomszédos Örséget szinte azonosnak tekinti Göcsejjel.

31 Tájunk északi határának — néprajzi téren is — a Zala folyót veszi. „Északon csak a Zala folyó jobb partján fekvő községeket vettük fel. A balfelől fekvő községek is többé-kevésbbé göcsejies szokásokat gyakorolnak, azonban ezeket leírásunk köréből kihagytuk."

32 Délnyugaton, Lentinél megjegyzi: „Lentit... se Göcsejhez, se Heteshez nem szokják számítani. Mi az előbbihez vesszük."

33 Másutt: „A Hetes és Göcsej közt fekvő Lenti, Lentikápolna és Kerkabarabás községeket Göcsejhez vettük. Ehhez néprajzilag közelebb állnak."

34 28 Gönczi 1895, 320. — Göcsej határait „az e vidéken általánosan elfogadott nézet szerint" közli. Ez a „terület tekinthető... a szorosabb értelemben vett Göcsejnek." 29 Gönczi 1914, 17 kk.; térképe: 18; az egyes szerzők különböző véleménye: 7 kk. és 20. 30 Gönczi 1914, 18.: „a természetes határokhoz való kötöttség kedvéért szűkített Göcsej. .." 31 Gönczi 1914, 9. 32 Gönczi 1914, 19. 33 Gönczi 1914, 30. 34 Gönczi 1914, 28.