Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A felosztott birtokkal kapcsolatos viták
el, aki azt három hónap múlva továbbadta Szomolányi Gyula textilkereskedőnek. Polgár a fasiszta törvények miatt vált meg a birtoktól. Szomolányit kérte, hogy a földet vásárolja meg Baj Károlytól, és azt a háború után neki juttassa vissza. A vételárat Szomolányi helyett Polgár fizette ki. Polgár László fia ezen a címen kérte vissza a birtokot. így jártak el a Szegő testvérek a kényszereladású birtokaik visszaszerzésekor. Az igényt a Megyei Tanács az 1938. évi március hó 1. napja után létesített visszterhes ügylet miatt utasította el. A háborús birtokvásárlás Szomolányit 1945-ben súlyosan érintette. Vagyona így meghaladta a 100 holdat, amelyre a kanizsai és a bagolasánci KFB egyaránt igényt tartott. Szomolányi ezért akarta Polgár birtokát visszaadni. Azt remélte, hogy ezzel a 100 hold alá eső birtokát tudja legalább megvédeni. 125 Földes Gyuláné kis vagyonát kérte vissza. A birtokban levő Tóth Sándor igényét elismerte, ezért más földdel való kártalanítását kérte. 120 Zalaszentmihályon Sternthal Bernát házát kérte vissza. A Megyei Tanács és az OFT a kérelmet elutasította. 127 Pakodon a KFB Koch József és társai birtokát egyhangú határozattal a tulajdonosnak visszaadta. 128 Az igénybevétel külön kategóriáját képezte a nyilas birtok. A rendelet értelmében általános jelenség, hogy 1945 áprilisában és az azt követő hónapokban a nyilasok földjeit igénybe vették. Viszonylag kevés felmentést adtak a bizottságok. A nyilasok ellen különösen erélyesen lépett fel a Zalaegerszegi Tanács, személy szerint, Hamburger Mátyás, aki következetesen vizsgálta, hogy a nyilasok milyen szerepet töltöttek be. A Nagykanizsai Tanács a nyilasok ügyének tisztázását a helyi földigénylő bizottságokra bízta. Kikérte a nemzeti bizottságok és a demokratikus pártok — elsősorban a kommunista, a szociáldemokrata és a nemzeti parasztpárt helyi vezetőinek — véleményét. 1946-tól kezdve egyre gyakoribb a volt nyilas-birtok felmentésére hozott határozat. Indoklás a következő: ,, . . . a nyilas vezető működése alatt semmiféle népellenes cselekedetet nem követett el, sőt azért vállalta a vezetői tisztséget, hogy a község népét a német elhurcolás veszélye elől megmentse." 129 A Megyei Földbirtokrendező Tanács II. számú tárgyaló (Nagykanizsa) Tanács új elnöke, dr. Lukács Béla már könnyebben adott felmentést, mint elődje, dr. Hámory. 1946. májusában Varga József balatonmagyaródi lakos birtokát mentesítette. Ugyanígy kapott felmentést Tóth József börzöncei nyilas vezető is. 130 A nyilas-birtok elkobzásában a falvak lakossága is más álláspontra helyezkedett, mint a nagybirtok igénybevételénél. Molnáriban elkobzásra ítélte a községi földigénylő bizottság a nyilas-birtokot. A nagy földéhség, a radikális és túlzó követelések ellenére sem akadt olyan személy, aki a 13,5 hold elkobzott birtok igénylésére jelentkezett volna. Ez több szempontból is figyelemre méltó. Az egy főre jutó föld a községben a reform befejezése után 1W Polgár László birtokügye. NFI. 12. es. Nagykanizsa. Zml. 128 Uo. Földes Gyuláné kérése. 1946. május 15. Zml. nl Sternthal Bernát kérelmének elutasítása. ZFI. 70. cs. Pakod. zml. 1s KFB határozata. 1945. június 2. ZFI. 70. cs. Pakod. Zml. ua ivrr határozata. 1946. május 2. NFI. 2. cs. Balatonmagyaród. zml. I :o MT 21/1946. sz. határozata. 1946. március 22. NFI. Börzönce. Zml.
