Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A felosztott birtokkal kapcsolatos viták

földigénylő bizottság, azzal hogy „ . . . a nevezett érdemeit továbbra is elismeri, de igényével forduljon az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz." Erőteljesen lépett fel a KFB a régi rend reakciós elemei ellen. Martin­csevits László zágorhidai lakos birtokát elvette és felosztotta. Az illető 1919-ben ellenforradalmi tevékenységet folytatott, több kommunistát bezáratott. Máso­kat birtokáról eltávolított azzal, hogy ő kommunistát szolgálatában nem tűr. Vádolták azzal is, hogy Győr megyei birtokán a cselédeket a földosztás ellen hangolta. Azt bizonygatta, magyarázta a juttatottaknak, hogy ,. . . . ő kiszámí­totta, jobban jönnek ki. ha konvenciós cselédek maradnak.'' Ilyen előzmények alapján vették igénybe a birtokát. A jegyzőkönyvet 20-an írták alá/' 3 A parasztok, akik a 100 holdat meg tudták hagyni — ha ideiglenesen is — a grófnak, ispánjuk 100 hold alatti birtokát igénybe vették, hiszen közvetlen kizsákmányolójukkal találták szembe magukat 1945 tavaszán. Az egyháznak 129 holdja volt Nován. Ebből 33 hold szántót és egy hold rétet vettek igénybe. Ezt a Megyei Tanács jóvá is hagyta. A novaiak azonban többet kívántak/ 1 ' 4 Ez ellen fellebbezett az egyház. A KFB az egyháztól elvett földből 80 házhelyet osztott ki. A plébániának 15 hold szántót, 2,5 hold rétet és 10 hold legelőt hagytak meg. Indoklásul azt hozták fel, hogy az egyház a meg­hagyott földeket úgy is kishaszonbérben művelteti meg. A megyei tanács a kiosztást semmisnek minősítette. A tanács határozatát pedig a parasztok tartották sérelmesnek, „mert az egész földbirtokreformot felborította, úgy hogy mindenki kételkedve műveli a neki kiosztott földet, ami a jövő termést illeti bajok támadnak a falunak égetően szükséges a te­rület, különösen a házhelyek dolgában" írják a parasztok. Az OFT-hez írt pana­szukban elmondják azt is, hogy csereterületet sem tudnak adni az egyháznak, mert így sem sikerült valamennyi igénylőt kielégíteni. „A ... plébánia hivatal a neki meghagyott területből és egyéb járandóságokból.. : tehát minden kö­rülmények között tisztességesen fenntarthatja magát. Nem engedhető az, hogy az egyik oldalon a jólét fölösen, míg a másik oldalon a legnagyobb fokú nincs­telenség legyen."' 15 A KFB igénybe vette vitéz Pál Sándor 11 holdas birtokát is. A bizottság jól tudta, hogy az igénybevétel elfogadtatása nehéz feladatot jelent. Az igénybe vett területen ezért házhelyeket alakítottak ki. Cserebirtokot ajánlottak fel, de azt Pál nem fogadta el, amit a KFB ezután kishaszonbérletre adott ki. Az igénybe vett birtokból a szőlőhegyen lakók házhelyigényét kívánták kielégí­teni. Mintegy 28—30 házhelyet alakítottak ki. A házhelyigénylők száma magas volt. 1945 decemberében 128 fő, 1946 októberében már 209. Végül ezekből a megyei tanács 72 igényt törölt. így is az igényeket csak úgy tudták kielégíteni, hogy a 600 négyszögölre tervezett telkek helyett 400, illetve 300 négyszögöles házhelyeket osztottak ki. A Pál-féle birtok kevésbé felelt meg házhely céljára. Novától messzebb fekszik. A víz 40—50 méter mélyen van, ami a vízellátást nagyon megnehe­zíti. Ezért szüntették meg a Farkasliki majort is. Ugyanakkor a birtokból csak 43 MKP 1945. május 9-i ülésének jegyzőkönyve. ZFI. 70. cs. Nova, Zml. 44 Uo. MT határozata, 1945. augusztus 31. 45 Uo. KFB levele az OFT-hez, 1945. szeptember 22. Zml.

Next

/
Thumbnails
Contents