Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A felosztott birtokkal kapcsolatos viták

Végül is megoldás csak úgy születelt, hogy a Kommunista Párt segítségével 1946. március 17-én összehívták a földigénylőket, akik egyhangúlag új bizottságot választottak. A bizottság elnöke az MKP titkára lett.

24 Az új bizottság hozzáfogott az egyház 100 hold feletti birtokának kiosztásához. Akkor meg a községi elöljáróság akarta megakadályozni a föld kiosztását. A Megyei Tanács 1946. március 28-i levelében utasítja a községi elöljáróságot, hogy ne akadékoskodjon.

25 Az egyház befolyását és a vallásos érzületet az említett eset híven tükrözi. A volt birtokosok panaszának másik forrása, hogy a községi földigénylő bizottságok sok esetben a törvény szabta határokon belül megmaradt birtokot sem tisztelték, felosztották. A földigénylők indoka általában az hogy, kevés a föld, sok az igénylő és nincstelen. Tehát a reform keretei szűkek voltak az igények kielégítéséhez, a rendeletet tudatosan túllépték. A volt tulajdonosok panaszolják azt is, hogy a KFB-ok megmaradt birtokuk gazdasági egységét sem tartották meg. Az általuk megjelölt részeket nem hagyták meg (ezek a birtok legjobb földjei voltak). Helyette a központtól távoli, rosszabb minőségű földet hagytak meg, azt is sok esetben darabokban. Kifogásolják, hogy így ésszerű gazdálkodást nem folytathatnak. Vizsgáljuk meg konkrét példákon. A zalavári apát az OFT-hoz fordul, s kéri, hogy 100 holdat egy tagban Zalaapátiban kapja meg. Az igényjogosultak két községben akarták meghagyni: Zalaapátiban és Esztergályban, hiszen mindkét község részesült a birtokból. A zalaapáti KFB munkájának teljes felülvizsgálatát kérte, az apátság, a ,, . . . lelkeket izgató, valamint a munkákat akadályozó kérdésnek mielőbbi sürgős és végleges megoldását." A levélben azt is írja: „...a zalavári apátság minden birtokát igénybe vették, kiosztották — kivéve 4 kat. hold szőlőt és 20 kat. hold rét, legelőt. .Ügy hogy az apátság 1945-ben nem arathatott, illetve a learatott gabonáját is elvitték Gétye község lakosai."

20 1945 augusztusában OFT-nél megjelent Csiszár József, a gétyei földigénylő bizottság jegyzője és előterjesztette kérelmét, hogy a zalavári apátságnak Zalaapátiban meghagyott 100 holdját kioszthassák, mert Esztergály községhez tartozó Bárándpusztán az apátságnak 86 hold gyümölcsöse van, amelyből 16 holdat az apátságnak meghagynának. Ehhez kiegészítésül szolgálna a Zalaapátiban levő 5 hold szőlő. Azt állította, hogy ezenkívül még az apátság tulajdonában van 17 hold rét, 5 hold gyümölcsös és 40 hold szántó. Ez igaz volt, de erre a többi község tartott igényt. Gétye elérte a 100 hold szántó felmentését. A Megyei Tanács ezután neki adta át.

27 Gétye és az apátság harca tovább folyt. Az apátság végül az OFT-tól kéri a 100 holdat, mert Gétyének ítélt 100 hold után neki 56 holdja maradt. Az apátság végül is Zalaapátitól kér földet. Ugyanis az ottani KFB a birtok24 Uo. KFB 1946. március 17-i jegyzőkönyve, zml. 25 Uo. MT. levele a községi elöljárósághoz 1946. március 20. Zml. 26 A zalavári apát panasza, 1945- december 31. OF—1945/7S96 Gétye sz. 27 Csiszár József kérelme az OFT-tól, 1945. augusztus 24. OF—1945/7896. sz. Gétye.