Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A végrehajtás kezdete Zala megyében
Némethy Miklós ig. tanítót, Balogh Pál fm. községbírót, Balogh Dezső János, Balogh Ferenc, Tornyos György, Balogh Vilmos, Bakos József, Korcsmár József, Rákosa Ferenc, Pete Ferenc cipészt, Tóth István gépészt." „Végül a kiküldöttek felhívják az összes közhivatalok, iskolák vezetőit, hogy hivatali munkát és tanítást azonnal kezdjék meg, a lakosság pedig munkáját teljes erővel végezze." Felhívják a kiküldöttek a megalakított bizottságot, hogy a lakosság szükségleteit addig, amíg a közellátás meg nem indul, a helyi készletekből biztosítsa, földigénylőket pedig azonnal hívja össze. ..Az istentiszteleteket az eddigi rend szerint kell teljesíteni." 17 Barlahidán, Kiskomáromban április 19-én alakult meg a KFB. Április 20-án Kallósdon és Zalaboldogfán már az igénylőket összehívták. Egy Csömödérről kelt írás már arról szól, hogy a földosztást befejezték. Április 22-én Muraszemenye, Szentmargitfalva, Murarátka és Csörnyeföld földigénylő bizottságai már közös tanácskozást folytatnak. Ugyanezen a napon Nagykanizsa, Orbányosfa, Ortaháza földigénylő bizottsága működéséről tudósítanak az iratok. A galamboki és a tornyiszentmiklósi földreformról április 23-áról van tudósításunk. Lovászi és Murarátka földosztásáról április 24-éről van forrásunk. Kútfejen is összeírták az igénylőket, bár a község határában nem volt igénybe vehető föld. Április 25-ére Fityeházán a földosztást befejezték. Gelse, Kiscsehi, Kistolmács, Lasztonya, Letenye, Magyarszerdahely. Nagybakónak és Rigyác községekben földosztó bizottságok tevékenykednek. Oltárcon 26-án, • Csapin és Söjtőrön 27-én, Borsfán április 28-án, Szepetneken, Hosszúvölgyön és Gelseszigeten április 30-án, Balatonmagyaródon és Szenterzsébethegyen a községi földigénylő bizottság tevékenységét megkezdte. Az előzőek alapján megállapíthatjuk, hogy április közepén és második felében széleskörűen bontakozott ki a földreform Zala megyében. Ezt igazolja az is, hogy pár héttel későbbről már egyre több írásos emlék maradt ránk. A föld meghódítására, földosztására indult paraszttömegek vezetői Zalában is sok esetben először cselekdtek, felosztották a földet és csak később írták össze a juttatottakat, osztották fel papíron is az úri birtokot. Az írások keltezését nem tartották oly fontosnak az írástudásban járatlanok, mint a föld felosztását. Az írás elmaradásában azonban mást is látnunk kell. Üri földhöz nyúltak, az évszázados küzdelmet lezárták, amiről nem is akartak írást hagyni, vagy legalább is nem mindenről. Az okok sokfélék lehettek: írástudatlanság, bizalmatlanság, félelem, az időleges szövetséget felváltó, belső — paraszti rétegeződésből eredő — ellentét, a nagyobb darab föld megszerzéséért, majd annak birtoklásáért folyó küzdelem. Arról, nem beszélhetünk, hogy a fölosztást ideológiailag tudatos paraszttömegek hajtották végre, de arról igen, hogy az úri világot akarták eltüntetni, lehetőleg forradalmi módon, írások nyűge nélkül. 17 Sárhidai Községi Földigénylö Bizottság (A továbbiakban: KFB) 1945. április 12-i jegyzőkönyve, Zalaegerszegi Földhivatal iratai (A továbbiakban; ZFI) 71. cs. Sárhida. Zml.
