Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

ban Zalában és azon belül a járásokban már kedvezőtlen viszonyokat tükröz az országoshoz és a dunántúli helyzethez viszonyítva. Ha a trágyázott szántóföldterületet a szarvasmarha és ló állománnyal összevetjük a megyében és a dunántúli valamint az országos állapotokkal, a helyzet Zala megyére kedvezőtlenül alakul. A trágyázott terület Zala megyében kisebb, bár ez a művelési ágakból szükségszerűen nem következik. A trágyázott szántó terület alatta marad a dunántúli és országos átlagnak. Ez ugyancsak nem szükségszerű. Magyarázatot az egy hold szántóra jutó állatállomány adja, amely elmaradt az országostól és a dunántúlitól. A zalai domborzati talajviszonyok pedig legalább annyira kívánták a trágyázást, mint az országosak. A trágyázás alacsony volta az igaerő minőségével, a trágya kezelésével, tárolásával, az utakkal, a gazdasági felszereléssel szoros kapcsolatban áll. Zalai viszonyok erre nem voltak kedvezőek. Túlnyomóan tehenes fogatokkal a rossz utakon csak nyáron lehetett trágyát hordani. A megyén belüli eltérésre csak egyetlen példát hozzunk. A zalaszentgróti járásban a szántóterület 23,9° o-át trágyázták meg, addig a Somogy megyétől átkerült községekben csak 19,6, a zalaegerszegi járásban 19,7%-át. Ugyanakkor az egy hold szántóra jutó állatállomány a zalaegerszegi járásban 2,15, a volt somogyi falvakban 2,64, míg a zalaszentgróti járásban 2,03 darab. Még nagyobb az ellentét ha Nagykanizsa várost vetjük egybe a járásokkal. Egy hold szántóra mindössze 1,43 darab ló és szarvasmarha jutott, a megtrágyázott terület mégis a legmagasabb. 39,1%. Itt nem szabad megfeledkeznünk az intenzív gazdálkodásra törekvő kiskanizsaiakról. A Somogy megyétől átkerült kilenc községhez viszonyítva a megtrágyázott terület Nagykanizsa határában majd kétszeres volt. A gazdaságok felszerelése igen lényeges tényező. A munkaeszközök menynyisége és milyensége a termelés lényeges mutatója a nagyüzemben és a kisparaszti gazdaságban. Az igás állatok vizsgálata mellett ki kell térnünk a mezőgazdaság — és főleg a kisparaszti gazdálkodás esetében — legfontosabb szerszámra, szekérre. A szekerek száma az összes gazdasághoz viszonyítva 1935-ben a következő volt. Gazdaságok száma Állati vontatású személykocsik száma Igásszekerek száma Gépi 1000 vontatású gazdaságszekerek jutó száma szekér Magyarország Dunántúl Somogy megye Vas megye Veszprém megye Baranya megye Szabolcs megye Zala megye 1 827 2.30 690 192 102 949 70 268 55 385 72 317 78 883 104 624 43 272 16 543 2 259 1 711 1 522 1 033 1 808 1 097 645 553 281 709 43 809 33 999 26 016 30 012 32 909 32 999 706 302 68 34 21 18 75 25 353 408 425 483 469 415 417 312:! 23 Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben, 15. I.