Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

A reform végrehajtása során felvetődött egyéb problémák

gondot jelentett az, hogy a háború alatt a megyében a kézműves foglalkozás lehetősége nagyon leszűkült. Szerszámot beszerezni, pótolni ugyanúgy nem tudtak, mint a nyersanyagot. Sok iparos felhagyott a mesterséggel, és ezek gyakorlatilag földművesként jelentkeztek 1945 tavaszán. Ebből következett, hogy később sok esetben éppen a paraszt-panaszok fedték fel a kézművesek juttatását. A már kiosztott földek visszavétele pedig újabb gondokat okozott, és így tovább nehezítette a földigénylő bizottságok nem könnyű munkáját. Természetesen a Megyei Tanácstól a régebbi határozatai felülvizsgálatát és azok megváltoztatását követelte az iparosok igényének korai elismerése. Mindezek a tények pedig hozzájárultak a mérnöki, a műszaki munkálatok és így a telekkönyvezés elhúzódásához. Véglegesíteni a reform eredményeit nem lehetett egy községben sem, ami a reakciós erők támadási lehetőségének adott alapot. A kiosztott földdarabok változtatása pedig művelési bizonytalanságot eredményezett, ami a termelés minőségére és mennyiségére előnytelenül hatott. A juttatott földre kevesebb trágya került, a rosszabb művelés mellett a talajt jobban kizsigerelték. A paraszt is sok esetben a régi és az új birtokát megkülönböztetett módon művelte. A volt cselédeknek pedig a megfelelő munkaeszközük és állatállományuk sem volt a föld jó megműveléséhez. Mint ismeretes, az uradalom a cselédnek csak egy tehenet engedett tartani. 1945ben a háború pusztítása után másikat szerezni nem tudtak. Még kevesebb lehetőség volt a lófogat szerzésére. Mindebből következik, hogy a kiosztott föld talajgazdasága általában romlott, emelkedésről csak 1948 után beszélhetünk. Ez azért lényeges, mert az újat jelentő nagyüzemek, a termelőszövetkezetek elsősorban ezeken a földeken alakultak meg. Vizsgáljuk meg néhány konkrét példán a kézművesek juttatását a megyében. A nagykanizsai földbirtokrendező tanács 1945 nyarán a zalaújlaki iparosok és kereskedő kérelmét elutasította.

1 Az orosztonyi földigénylő bizottság a Megyei Tanácstól Wirth Tivadar gépészkovács részére traktor, cséplőgép, traktoreke és tárcsa juttatását kérte, hogy a föld megművelésében segítsen. A másik kovács egy újabb traktort, cséplőgépet és a gazdaság volt kovácsműhelyét kérte a földigénylő bizottságtól.

2 Pakodon a földigénylő bizottság első elnöke dr.. Csontos Miklós volt, akit a megye főispánja néhány hetes tevékenység után Balatonfüredre osztott be szolgálattételre. Öt követte elnöki megbízatásában Mészáros Elemér, az uradalom főgépésze. Három hold földet kapott, amit a Megyei Tanács később csökkentett. Az elnök az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz azon a címen fellebbezett, hogy a konvenciós járandósága mellé még hét hold földet kapott az uradalomtól. Baranyai János juttatását, aki 20 évet dolgozott az uradalom szolgálatában, szintén csökkentette a Megyei Tanács. Szaksz Kálmán volt uradalmi kovácsnak adott földet is csökkentették. Fellebbezésében panaszolja, hogy a községben még öt kovács dolgozik, és ezért nehezen tud megélni.

15 Az elnök juttatásából a Megyei Tanács másfél holdat visszavett. Mészáros főgépész végül 1946. decemberében lemondott az elnöki tisztről azon a címen, hogy elnök és bizottsági tag iparos nem lehet. 1 MT határozata. NFI. 5. cs. Zalaú.jlak. Zml. - Wirth Tivadar kérelme. 1945. szeptember до. ZFI. 14. cs. Orosztony. zml. 3 Mészáros Elemér panasza az OFT-hoz. OF—1945/72441—19929. Pakod ez.