Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Iskolák, intézmények és egyház földigénye - Az egyház igényei

Padár lelkésze 3 hold gyümölcsöst kapott, amit kevésnek talált. Ugyanakkor külön egyházközséget, önálló lelkészséget akartak alapítani. Eddig a kapornaki plébánia filiája volt. A juttatás növelését azért kéri, mert a pap a földet nem műveli, hanem bérbeadja. Ugyanakkor az ispán lakását kérte lelkészlaknak. „Remélem, hogy a padári földigénylő bizottság katolikus lakosságuk jövendő lelki és kulturális érdekeit szem előtt tartva belátja, micsoda áldás Fakadna ebből a tényből a község számára és mennyire emelné a község tekintélyét és súlyát ez a nemes elhatározás."

22 Murakeresztúron a földosztás ellen az első fellebbezést az apát 1945. május 15-én nyújtotta be. A kegyúri terhek fedezésére a meghagyott 100 holdon felül kért még földet. A kegyúri terhek a templom, a plébánia és melléképületeinek fenntartását, valamint a kántor évi 6 öl fa járandósátgát jelentette. „A 100 kat. hold ingatlan a plébános és a káplán megélhetését biztosítja, és a község szegény lakossága a kegyúri terheket maga egyedül biztosítani nem tudja."

2:i Ezt akkor írta le, amikor pontosan tudta, hogy több mint harminc éves ottartózkodása idején a parasztoknak földszerzésre nem volt lehetőségük, s az egy főre jutó terület mindössze a 0,6 holdat érte el. Azt is ismerte, hogy a hat gyermekes cselédje is mindössze hat holdat kapott. Az apát, amikor belátja, hogy a száz hold feletti birtokrészt nem tudja visszaszerezni, felvetette az „igénybe vett birtokok" termésének illetőségét, jogosságát. Pontosan meghatározta azt is, hogy kit illet a tavaszi széna és kit a sarjú.

2

'

1 Abba sem tudott belenyugodni, hogy az egykori cselédei önállókká lettek. „Földosztás a cselédek között, azok munkálása, zavar és szabotálás" — írja naplójában. Azaz a cselédek nem óhajtották megművelni a megmaradt 100 holdját, és ezt tartotta szabotálásnak.

25 Ugyanezt a gondolatot fejezi ki az a feljegyzése is: „Összes cselédek távol, sajátjukon foglalkoznak." A Megyei Tanács elutasító határozata után sem mondott le az egyházi birtokról, illetve további részek visszaszerzéséről. 1945. július 5-én felvett jegyzőkönyv alapján megtudjuk, hogy a földigénylő bizottság 1945. áprilisában a község katonai kiürítése miatt Szepetneken jött létre. A bizottság négy tagja felkereste a szintén Szepetneken tartózkodó apátot, hogy vele tárgyalják meg, hogy birtokának melyik részéből kívánja a 100 holdat megtartani. Csóthy Géza apát igényének bejelentésével egyidejűleg azt is közölte, hogy a kegyúri terhek viselésére és rendezésére 60 kat. hold földet igényel. „Mi ezt az igénylést a murakeresztúri földigénylő bizottsággal közöltük, de ez valószínűleg nem vette fel a földigénylők összeírási ívébe, mert időközben megjelent községünkben a nagykanizsai kommunista párt kiküldöttje, aki kijelentette, hogy az apátságnak ezen a címen föld nem juttatható, illetve vissza nem hagyható." (Ezen igénylés alapján kérte júliusban a 60 holdat az OFT-hoz írt levelében az apát, amit természetesen elutasítottak az Országos Tanácsnál is.

26 1946 őszén úgy látja, hogy a viszonyok kedvezőek arra, hogy pár holdat visszaszerezzen. A kántortanító és helyettes kántortanító volt 12 hold és 170 "Lelkész földigénye. 1945. július 4. ZFI. 70. cs. Padár. Zml. 23 Murakeresztúr közigazgatási iratai. 100/1945. Zml. M Uo. 203/1945. sz. Zml. 25 Csóthy Géza apát naplója. 1945. május 26. Plébánia iratai. Murakeresztúr. 26 Apát fellebbezése az OFT-hoz. I94i5. július 5. OF—1945/8246. Murakeresztúr. sz.