Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Gazdasági és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt

Az erdőgazdálkodás, a fakitermelés munkalehetőségére némi képet ad az egy évben kitermelt fa mennyisége és a letarolt terület nagysága. 1934-ben Zala megyében az egyes járásokban az alábbi területen irtottak ki fát: Hold összes kitermelt Tűzifa Műszaki fa Átlag hold к ö b m é t e r Lenti járás 326 28 608 11 763 16 845 87,3 Letenyei járás 728 121 668 107 080 14 588 167,1 Nagykanizsai 169 20 277 17 663 2 614 119,9 Novai járás 529 52 111 36 178 15 933 98,5 Pacsai járás 217 28 087 23 068 5 019 129 4 Zalaegerszegi járás 444 43 718 38 686 5 032 98,4 Zalaszentgróti járás 202 20 813 19 721 1 092 103,— Volt vasi községek 20 2 233 1 965 268 111,6 Volt somogyi községek 92 7 044 5 764 1 280 76,5 Nagykanizsa 35 5 000 4 000 1 000 140,— Zalaegerszeg 4 244 234 10 61,— 2 766 329 803 266 122 63 618 119,2 A kitermelt fa mennyisége alapján megállapíthatjuk, hogy a kitermelés nehéz munkája sem jelenhetett komoly kereseti forrást a zala megyei embereknek. A nagy uradalmak megszervezett erdőgazdasága pedig még kevesebbet igényelt. A kitermelés elsősorban ág fáért és tuskóért történt, tehát külön pénzjövödelmet az erdészetek állandó dolgozóinak kivételével általában nem jelentett. A kitermelt fa mennyisége a tarolt területhez viszonyítva kevés. A jelenlegi kitermelési átlagnak a felét sem éri el. Ugyancsak hátrányos viszonyokat, kedvezőtlen piaci lehetőséget tükröz az a tény, hogy a kitermelt fának 19,3%-át műszaki fának termelték ki, ami a jelenlegi műszaki' fa kitermelésnek csupán egyharmadát jelenti. Az 1934-es kitermelést az is jellemzi, hogy az egyes járások között a termelés mennyiségét illetően jelentős eltérések voltak. Ez egyben arra is enged következtetni, hogy az erdők egy része gyér, ligetes, tehát legeltetésre használta a nagybirtok is. Ez a magyarázata annak, hogy a földigénylők sok esetben joggal áhították azt, hogy a kérdéses erdőrészt „emberemlékezet óta legelőnek használták", és ezért annak községi tulajdonba kerülését, vagy pedig egyéni juttatásba való adását kérték. Az erdőhöz hasonlóan a legelő is fontos szerepet játszott a megye mezőgazdaságában. Területe sem elhanyagolható. Az 1935-ös gazdasági statisztika szerint 48 374 kat. hold legelő volt Zala megyében.