Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

lásra adják, mert család nincs, azok a jogos igénylők, akik eddig egészben vagy részben azon uradalmi birtokon keresték kenyerüket, ottan földet nem kaptak."'

1

' , Az új bizottság nem akarja az újmajori cselédeket sem kirekeszteni. Ezért a 12 házhelyet nem ott akarják kiosztani, hanem „ . . . a község beépült részével közvetlen határos ingatlanokat akarja csere útján igénybevenni.'"

12 Az okos és célszerű tervet azonban a Megyei Tanács elutasította. 1946. áprilisi beadványára végül 1947. áprilisában, pontosan egy évvel később megesett a helyszíni szemle, ahol a községi elöljáróság tagja, Szántó István elmondta, hogyan hajtotta végre Jankovits tanító utasítását. Igaz arról beszélt, hogy ,, . . . elsősorban a gazdasági cselédeket kellett kielégíteni, azután jönnek a községi igénylők, a bevetett területeket is a cselédség között kellett felosztani a családosság (gyermekek száma) arányában.'"'

3 A vizsgálat eredményeképpen a házhelyeket az Űj majorban megszüntette a megyei földhivatal, ami a cselédek érdekeit sértette. Ugyanis a falu melletti földek kiosztása csak megfelelő csereingatlan biztosításával volt lehetséges, de erről a hivatal nem gondoskodott. A cselédek ellenállása miatt 1947. június 9-i határozatában a földhivatal az alábbi utasítást adja: A birtokot „ .. . bocsássák a községi elöljáróság (nem a földigénylő bizottság vagy az UFOSZ) rendelkezésére annál is inkább, mert ellenkező esetben egyéb törvényes következményeken felül magukat a juttatásuk elvesztése veszélyének is kiteszik." Azt is kimondja a határozat, hogy „jogerőre emelkedésre való tekintet nélkül végrehajtható, miért is megkeresem Zalakaros községi elöljáróságát . . ., hogy az előírt kimozdításokat. . . szükség esetén karhatalom igénybevételével foganatosítsa és az elöljáróság az ingatlant vegye birtok b a.'"''' Az elkeseredett cselédek az Országos Földhivatalhoz fordultak segítségért. Kérik az újmajori házhelyeik — 19 hold — megtartását. Továbbiakban elmondják, a föld juttatását, a föld művelését. Panaszaikból kitűnt az, hogy a nagyobb cserebirtokra az ő juttatásukból vettek volna el, ami esetenként a földjüket 2—3 holdra apasztotta volna. „Kérdezzük akkor miért volt földosztás, ha nem azért, hogy mi cselédek eldobjuk a jármot és az igát, és új gazdái lehessünk az Államnak ... azért kérjük, hogy végre a megkapott földünkön most mi nyugodtan.. . gazdálkodhassunk."

45 így került sor 1947. július 20-án a helyszíni tárgyalásra. Kiderült az is, hogy kik voltak az elsősorban juttatott „cselédek". Böczögő János 2 hold juttatást kapott, pedig már 1945 előtt meghalt. Fia Budapesten élt és gépkocsivezető, akinek 1 hold szőlője s másfél hold szántója volt. Buda Ferenc gyermektelen 5 hold saját vagyona mellé még 4 holdat kapott. Dörögnyei József 3 holdat kapott, volt két gyermeke, de saját vagyona 6 hold szántó és 2 hold szőlő. Csöndör Ferenc kapott egyszer 3, majd újabb 2 holdat. A Zalavárme41 Uo. KFB levele az MT-hoz. 1946. szeptember 18. Zml. 42 Uo. Házhelyjuttatási javaslat. 1946. szeptember 9. Zml. 43 Uo. Helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve. 194?.. április 27. Zml. 44 Uo. MT határozata. 1947. július 19. Zml. 43 Uo. Cselédek panasza az OFT-hoz. 1947. július 16. Zml.