Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Paraszt panaszok

ban van valakinek vagy a 6. osztályban (a föld minőségére utalt.) Ez nem lenne egyenlő a demokratikus törvényekkel."

35 A hosszabb részletezésből kiderült, hogy egy iparos többségű földigénylő bizottság juttatásaiba milyen hibák csúsztak be. Ezek kijavítása, a föld elvétele és újrafelosztása nem könnyű és nem hálás feladat. Vádaskodások, rágalmak hangzottak el, s ilyen körülmények között kellett megvívni a harcot a volt tulajdonosok kezén még megmaradt földért. Surdon panaszolják, hogy a földosztáskor bevetett területet kapott juttatottak nem akarják átengedni a gabonát a cselédnek.

36 A földreform végrehajtása során a cselédeket meghagyták a volt majorokban, s juttatást is a major közelében kaptak. Lakást másutt nem is tudtak volna szerezni. A cselédek egy része viszontt szeretett volna a faluba költözni. Az előrelátó KFB-ok ezt észrevették, s a házhelyigényeket a község többi jogosultjával együtt, a község folytatásában kívánták megoldani — még megfelelő csereingatlanok biztosítása árán is. Más községekben a KFB és az elöljáróság a cselédek elszeparálására törekedett. Házhelyet a major körül osztottak, így megteremtették a külteleki települések növekedésének lehetőségét. Erre példa Muraszemenye törekvése volt. Surdon a feketesári cselédeket szintén nem akarták a faluba behozni. Birtok juttatásban Feketesár területéből mintegy 80 holdat Belezna igénylői kaptak, amit Surd arra használt fel, hogy a cselédek gondjait is Beleznára hárítsa. Belezna meglevő külterületi lakosságának csökkentésére, vagy legalább nagyobb egységekbe való letelepítésére törekedett. Sándorpuszta és Jankapuszta mellett most Feketesár is jelentkezik, nem is szólva arról, hogy jónéhány család a szőlőkben és patakok partján él. Ezért a feketesári cselédeknek telket választásuk szerint vagy Beleznán, vagy a legnépesebb kültelki településen, Jankapusztán méret ki. A feketesári cselédek az ellen még 1948ban is tiltakoznak, amit azt jelenti, hogy évek során sem sikerült őket meggyőzni. Érveikben a földek és a lakóhely közötti nagy távolság szerepel, 5—6 kilométert írnak le tiltakozásukban, ami viszont nem valós, másrészt a község juttatottjai is művelték a földjüket Feketesáron. Jankapusztától pedig 1—2 km távolságra lettek volna. Panaszukat nem fogadták el, fellebbezési lehetőségük és okuk sem volt.

37 Amikor a parasztok panaszait soroljuk fel, nem mehetünk el olyan tények mellett sem, hogy a végrehajtás során igazán nagyon jelentős munkát végző, következetes paraszti érdeket képviselő vezetők hátrányos helyzetbe kerültek. A Nagyrécsei Földigénylő Bizottság elnöke, Vass György indította el a község szegénységét a nagyobb földért vívott harcba, amely 1948-ig folyt a régi birtokossal. Később a Megyei Földbirtokrendező Tanács tagjaként működött, s ebben a minőségben lelkiismeretes munkát végzett. Erről az UFOSZ helyi szervezete így nyilatkozott: „Vass György egyike a község legdemokratikusabb embereinek, 1945. évben hosszabb időn keresztül vezette a községi földbirtokrendezést mint a volt Földigénylő Bizottság elnöke. Még 1945. évben 35 Helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve. 1947. április 18—19. NFI. 6. cs. Gelse. Zml. 36 A cselédek panasza. 1945. július 21. S MF. Surd. Zml. 37 A feketesári cselédek tiltakozása. 1943. augusztus 26. S MF. Surd. Zml.