Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Községi elöljáróságok és egymás közötti vitáik - Erdőgazdasági igények

tatásról. Ennek következménye lett, hogy a járásbírói határozat alapján kihagyták a jómódú parasztok egy részét, az iparosokat és az alkalmazottakat, de kiszorították a még megmaradt munkásokat is azon a címen, hogy nem földművelők.

97 Az ügy ezzel sem rendeződött. Ezért az erdő jogok számát közel a négyszeresére emelték, összesen 856 jogra osztották az említett 214 holdat. így már a kihagyottak és az előzőleg kizártak is kaptak egy-két jogot. Ez az elosztás már igazságosabb volt, és senkit sem juttatott különösebb anyagi előnyhöz. Meg kell említeni, hogy az első felosztáskor, amikor egy jog egy hold erdővel volt azonos, volt olyan személy, aki 4—5 erdőjogot ügyeskedett ki magának. Az így megalakult erdőbirtokosság végül is komoly tevékenységet nem fejthetett ki, mert az erdő újra állami kézbe került. Az egymást váltó újudvari földigénylő bizottságok a közbirtokossági erdő létesítéséért folytatott harcban megegyeztek. Az első lépést éppen az államerdészet magatartása váltotta ki. amikor az erdő közé ékelt pár holdas területet elvette. A visszajuttatásához a községi földigénylő bizottság megnyerte a Megyei Tanács támogatását. Az erdőgazdaság ellenállása miatt küldöttség járt az OFT-nál, amely azzal bocsátotta el a parasztokat, hogy a véghatározat meghozataláig a juttatottak háborítatlan birtokbanhagyását elrendelte.

98 A földigénylő bizottság 1946 novemberében már 97 hold erdőt kért közbirtokossági célokra.

911 Ezt a kérelmet 1947 júniusában az UFOSZ újította fel azzal, hogy „ . . . sokan vagyunk szegények a községben, és az átlagos juttatás 2,5 hold." Az újabb kérelmet az inspirálta, hogy az Országos Földhivatal hozzájárult ahhoz, hogy Szily László birtokát 10 hold erdő visszaadásával 100 holdra kiegészítse. A reform végrehajtása során a helyi földigénylő bizottság a volt tulajdonosnak 81 kat. holdat hagyott meg.

100 Szentpéterföldén a földigénylő bizottság az erdőhöz tartozó 21 hold szántót és rétet kiosztotta. Még az erdőőri lakásra is igényt tartott. Ennek előzménye volt, hogy a parasztok önhatalmúlag fogtak hozzá a szántó és a rét méréséhez.

JUi A földigénylő bizottság pedig a Megyei Tanácstól 850 holdas erdő juttatását kérte, amit az természetesen elutasított.

102 Megjegyezzük, hogy a község lakossága 1941-ben — amikor a legmagasabb — mindössze 616 fő volt. A községi földigénylő bizottság később is mindent elkövetett, hogy földet szerezzen. Ezért például a községből áttelepültek földjét azonnal felosztotta. A gyors intézkedésre következtethetünk abból, hogy ezt az osztást a Szociáldemokrata Párt a Megyei Tanácsnál megfellebbezte azon indok alapján, hogy az állami erdőgondnokság cselédei és az erdőörök nem részesültek juttatásban .Ezt a tényt a földigénylő bizottság is elismerte, és a következő módon érvelt: „. .. a kevés birtokból egy embernek annyit juttatni nem lehetett, hogy abból megélhetését biztosítani tudná, viszont mint gazdasági cseléd a 87 Uo. 5366/1947. SZ. Zml. ;1; OFT határozata. 1946. március 18. OF—1945/5540. Üjudvar sz. M A községi bíró jelentése. 1946. november 2. NFI. 15. cs. Újudvar. Zml. 100 Uo. OF véghatározata. 1947. március 4. Zml. 101 Parasztok földfoglalásáról levél. 1946. április 19. ZFI. 71. cs. Szentpéterlölde. Zml. 102 Uo. MT határozata. 1945. augusztus 28. Zml.