Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
Az igénybe vett birtokok gazdasági felszerelése
Szövetkezeti tulajdonba kívánták venni a Budapesti Központi Papnevelde kiskomáromi téglagyárát, amit először az üzem vezetője igényelt. A földművesszövetkezeti igénnyel együtt a volt tulajdonos a téglagyár felmentését kérte, mert a birtokkal szervesen nem függött össze. 18 Közbeeső megoldások után 1949 júniusában a Megyei Földhivatal a földművesszövetkezetnek juttatta. A földművesszövetkezet megalakulása után Nováról köszönő levelet írtak az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. 19 Nagyrécsén a szövetkezetet a Pettend pusztai cselédek és a Fityeházáról áttelepített szegényparasztok alakították meg, szám szerint huszonötén.-' 1 Itt a szövetkezetbe való tömörüléssel védekezni kívántak dr. Ihrig és bérlője ellen. Később elérték azt is, hogy a községnek juttatott 30 hold legelőt is nekik adták. Erélyesen léptek fel az szeszgyár megszerzéséért. Innen egyenesen vezetett az út az új formát és tartalmat jelentő termelőszövetkezet megalakulásához. Nagykanizsán alakult szövetkezet arra törekedett, hogy befolyását kiterjessze a szomszédos községekre. így került sor arra, hogy 1947 januárjában bejelentette igényét a bajcsai víz- és motormeghajtású malomra. A malom a Batthyány uradalomhoz tartozott, de a Megyei Tanács már 1946-ban elrendelte az elkobzását, és községi tulajdonba adta. Az Országos Földbirtokrendező Tanács viszont a szövetkezetet részesítette előnyben. A „Földművesszövetkezet a malom elkobzása jogerőre emelkedése esetén törvényes elsőbbséggel igényelheti a községgel szemben", — írja az OFT határozatában. 21 A malomért ezenkívül versengett a fityeházi és a bajcsai szövetkezet is. Ez azért érthető, mert teljes berendezése megmaradt. 1945 tavaszán és nyarán a bolgár hadsereg szükségletének kielégítése mellett mindvégig a környező községeknek is őrölt. 1945 Őszétől pedig kizárólag a vidék szükségleteit elégítette ki. A tulajdonjogért folytatott harc mégis egyes felszerelések, tartozékok pusztulásához vezetett. A fityeházi földigénylő bizottság például javasolta a malomhoz tartozó kovácsműhely lebontását, mert azt ismeretlen tettesek megrongálták. A 9x2,5 méteres alapterületű és két méter magas — egyébként jelentéktelen— épület téglaaanyagát, 1500 db téglát, 120 forintért el is adták. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen állítás ellenére a műhely még később is fennállt. A Megyei Tanács ezért elutasította a bontási kérelmet, sőt a bizottság kötelességévé tette állagának megóvását. 22 A napi 30 mázsa teljesítményű malmot végül a fityeházi szövetkezet vette tulajdonba, és készítette el a leltárt. 23 A Szentliszlón megalakult szövetkezet 1947-ben kérte a reform során a község tulajdonába került 62 holdas legelő átadását. A Megyei Földhivatal a kérelmet elfogadta azon a jogi alapon, hogy a kérdéses legelőt 1945 előtt a község a régi tulajdonostól nem bérelte. 2 ' 1 18 Téglagyár juttatása. 1946. december 23. NFI. 8. cs. Kiskomárom. zml. 111 Köszönő levél az OFT-hez. 1946. augusztus. 25. ZFI. 70. cs. Nova. Zml. -° Földművesszövetkezet legelőjuttatási kérelme. Ш7. április ж NFI. 11. cs. Nagyrécse. zml. -'Malom juttatása. 1947. január 22. NFI. 2. cs. Bajcsa. zml. 2 Uo. Megyei Tanács utasítása. 1947. február 2. Zml. 2:i Uo. Bajcsai malom leltára. 1947. január 23. Zml. 21 Földhivatal határozata. 1947. augusztus 25. NFI. 14. cs. Szentliszló. Zml.
