Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

IV. FEJEZET A MENEKÜLTTÁBOROK HELYZETE AZ 1942–1944. ÉVEKBEN - Politikai mozgalom a Zalai megyei lengyel menekülttáborokban 1942-ben

4 pengős egység áron... A beutaltak egy szobában ketten vagy hárman lennének elhelyezve és (napi) háromszoros étkeztetésben részesülnének."

36 Az elszállásolást és étkeztetést biztosító ajánlatokkal időről időre megkeresték a főszolgabírói hivatalokat. Szeptember végén 15 polgári menekült zalaszántói elhelyezését biztosították.

37 A polgári menekülttáborok önkormányzata és a helyi közigazgatás közötti hivatali kapcsolat fenntartásának személyi feltételeit a keszthelyi főszolgabíró javaslatára 1943. elején módosították. Dr. Búzás előterjesztésére — országos viszonylatban — lehetőség nyílt arra, hogy a polgári menekültek ügyeinek „gyors és lelkiismeretes elintézése érdekében" a járási főszolgabírók, a körjegyzők és jegyzők mellé további magyarul tudó lengyel tolmácsokat (szellemi szükségmunkásokat) alkalmazzanak.

38 A keszthelyi járásban levő lengyel menekülttáborok belső szervezetének az ún. „lengyel adminisztráció" működésének dologi feltételein 1942 január közepén jelentős változás következett be. A B. M. levélben értesítette a keszthelyi főszolgabírót, hogy „...tekintettel arra a szoros kapcsolatra amely közigazgatásilag: gazdaságilag és pénzügyileg a (keszthelyi) táborparancsnokság és a lengyel polgári menekültek megbízottjai között fennáll, hozzájárulok ahhoz, hogy (egy) lengyel iroda céljaira, a menekültügyi ellátmány terhére helyiséget havi 50 P ellenében kibéreljen.,"

39 A B. M. IX. osztály Menekültügyi Irodája által biztosított kedvező lehetőségek kiaknázására hamarosan sor került. A B. M. IX. osztályán 1942. április 29-én megtartott táborparancsnoki értekezleten a keszthelyi főszolgabíró javaslatot tett a magyar nyelvet jól beszélő lengyel polgári menekültek (körjegyzőségi) táborügyintézőségi munkakörben való alkalmazására. Az adminisztratív (kisegítő) munkakörben alkalmazott menekültek a havi B. M. segélyen felül 50—80 pengő tiszteletdíjban részesültek.

40 A katonai internáló táborokban szolgálatot teljesítő orvosok (ápolók) helyzetén is könnyítettek. A tiszti táborokban egy állandó orvos díjazását engedélyezték, a két legnagyobb tiszti táborban (Eger és Kiskunlacháza), két orvos működését díjazták. A legénységi táborokba többnyire két orvost osztottak be. Betegség esetén a katonákat és tiszteket a győri katonai kórházban létesített lengyel fiókkórházban, a lettkési lengyel katonai utókezelő szanatóriumban és szentesi kórházban kezelték. A civil betegeket továbbra is a területi (városi, megyei) kórházakban látták el, az esetleges utókezelést a keszthelyi üdülőtáborban, Pesthidegkúton és Mátraházán biztosították.

41 A Keszthelyen és környékén elő polgári menekültek fogorvosi kezelését úgy oldották meg, hogy dr. Murányi miniszteri titkár engedélyével Karol Raszka fogtechnikust Zalaszántóról „... ambulatóriumával együtt 1942. augusztus 1-től kezdődően (egy évben többször) 3—4 hétre Keszthelyre helyezték át."

4a A katonai és polgári táborokban levő illetve időnként előforduló vitás kérdések megoldására elsősorban külpolitikai kihatásai miatt 1943 tavaszán igen nagy gondot fordítottak. A genfi Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság két tagja dr. Edwart (?) Chapusiant és Dawid de Traz a magyarországi lengyel (francia) menekültek helyzetének megvizsgálása, a tábori elhelyezési körülmények megszemlélése céljából 36 ZML 3-1891(2351)/1942. 37 ZML 3-1956 (36D/1942. 1942. szept. 25. 38 OL B. M. 1944-IX-10-4018. 1943. jan. 21. 39 OL B. M. 1944—IX-10-4018-233968. A tiszteletdíjjal kapcsolatban lásd még: OL B. M. 1944-IX.-10-4018- 245047. 40 ZML 3-1843/1942. 41 Vö.: ZML 3-1277/1942. 1942. jan. 9.; ZML 3-1287 (57)/1942.; ZML 3-1202/1941.; ZML 3—1327/1942 (BET VÉ/NY 4180-1942).; ZML 3-234219/1942.; ZML 3-1828(237676)/1942. 42 ZML 3-1800 (236973)/1942.