Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
III. FEJEZET A LENGYEL KATONÁK ÉS KATONAKORÚ POLGÁRI MENEKÜLTEK EVAKUÁCIÓJA ANGOL ÉS FRANCIA TERÜLETEKRE ZALA MEGYE TERÜLETÉN KERESZTÜL 1939–1941 - Az evakuáció alakulása 1941-ben
fordult, hogy a m. kir. államvasutak budapesti üzletigazgatósága, a volt lengyel vasutasok részére szabadjegyet adott és ezzel eló'segítette a lengyel polgári menekülteknek lakóhelyükről való engedély nélküli eltávozását." 117 Búzás főszolgabíró kérte a B. M. IX. osztályát, hogy „.. .a MÁV igazgatósága, a volt lengyel vasutasok részére (a) jövőben kiállítandó vasúti jegyeket ne az érdekelteknek — hanem a táborparancsnokoknak küldjék meg." 118 A lengyel menekültek tábori felvételénél 1940 decemberében Nagykanizsán tapasztalt „lazaság" (a bemondásos alapon való igazolás és felvétel) keszthelyi viszonylatban is sűrűn előfordult. A Zala megyei táborokban történő felvételeknél megfigyelt (és jelentett) kétségtelen felületesség a B. M. IX. osztályán tudott dolog volt, de a hír eljutott a B. M. VII. b. osztályára is. 119 Dr. Marosi Ferenc miniszteri osztálytanácsos 1940. december 18-án írott levelében szemrehányást tett a keszthelyi főszolgabírónak. „Bizalmas úton tudomásomra jutott, hogy a rédicsi határnál Jugoszláviából Magyarországra rövid úton áttett (áttoloncolt) Rottenberg Ábrahám, Hirschfeld Wolf(?), Baumwohispinner Mayer és Freind Izsák lengyel menekült a (keszthelyi) táborban december 5-én felvételre jelentkeztek és ott felvétettek." 120 Az evakuáció alakulása 1941-ben A szökéseket az 1941. év elején már különös gonddal és körültekintéssel kellett megszervezni. A győri lengyel fiókkórház orvosai az összes magyarországi lengyel táborral sűrű levelezésben állottak. A kórházból a rangidős tisztek útján közvetítették az előzetes szökési parancsokat. A vámosmikolai táborparancsnok szerint a szökésre kijelölt műszaki képzettségű tiszteket kórházba rendelték, ott kapták meg a további utasításokat. „Azok az internáltak, akik a szökésre való felhívást elfogadják... éjjel gépkocsin Budapestre szöknek. Budapesten menedéket nyújt számukra a Magyar—Lengyel Diák Egyesület Szervita téri helyiségében addig az időpontig, amíg a további parancsot az indulásra meg nem kapják." Azokat, akik a szökésekre való felszólításnak nem tettek eleget, a lengyel tisztek kiközösítették, sőt büntetéssel sújtották, Az olyan betegeket rendszerint előzékenyen fogadták, akik felgyógyulásuk után hajlandók voltak megszökni. 121 A polgári táborokból is gyakran megismétlődő szökések figyelhetők meg. Hévízszentandrásról 1940. december 3l-re virradóra éjjel Kazimierz Lubaczewski, Wíodzmierz Chaszczewski, Jan Nienurowski, Michal Sowa, Jan Buhrd, Tadeusz Rataj, Dominik Rataj, Franciszek Rataj, Edward Kaniak, Eugeniusz Lewiczki, kihasználva szilveszter és az újévi ünnepek alkalmával szokásos vasúti forgalmat, szilveszter napján Barcsra majd Jugoszláviába szöktek. A csendőrségi nyomozás szerint „.. .a menekültek a szökés utáni napokban Barcsról, még január 10—15 körüli időben Zágrábból írtak levelet... 122 1941. február 15-én 1 fő, 20-án 5 fő szökött Jugoszláviába. 123 117 ZML 1-389/1940. 118 Uo. 119 A B. M. közbiztonsági (VII.) osztályához az államellenes, nemzetvédelmi, egyesületi ügyek, sajtórendészeti és munkásügyek stb. tartoztak. A VII. osztályhoz tartozott egy ideig a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság is. Lásd : A m. kir. Belügyminisztérium ügybeosztása. „Belügyi Közlöny" 1936. júl. 1. Bp. 1936. (Különlenyomat). 120 ZML 1-399/1940 (B. M. KEOKH 216868 sz. VII. b Dr. Marosi Ferenc miniszteri osztálytanácsos helyettes vezető levele a keszthelyi járás főszolgabírójának. 1940. dec. 18. 121 HL. H. M. 1941-21-21-4388-14530. 122 ZML 1—416/1940. A m. kir. szombathelyi 3. csendőrkerület hévízszentandrási őrsének jelentése a főszolgabírónak. 1941. jan. 23. 123 ZML 2-517/1941., ZML 2-521/1941.
