Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
II. FEJEZET A ZALA MEGYEI LENGYEL KATONAI ÉS POLGÁRI MENEKÜLTTÁBOROK AZ 1939–41-es ÉVEKBEN - A menekültek ellenőrzésének megszervezése
nagyobbak voltak. Számos polgári táborban még a rendeleteket sem ismerték. A keszthelyi táborparancsnok (főszolgabíró) felismerve a helyzet fonákságát 1940. augusztus 26-án utasítást kért a B. M.-től „Járásomban elhelyezett lengyel polgári menekültek magánlevelezéseire vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy azok nemcsak belföldi viszonylatban folytatnak ismerőseikkel, rokonaikkal stb. magánlevelezést, hanem gyakran olyanokkal is, akiknek révén külföldi ismerőseikkel (is) érintkezésbe jutnak. Minthogy semmiféle (!) rendelkezést nem ismerek arra nézve, hogy a kérdéses levelek tartalmát bárhol is ellenőriznék, tisztelettel azon előterjesztést teszem, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, nem volna-e szükséges az állam érdekeire a mai rendkívüli viszonyok közepette valamilyen formában a lengyel polgári menekültek levelezéseit ellenőrzés alá vonni?" 117 Ugyancsak a keszthelyi főszolgabíró az előbbi aggodalmainak ellentmondva szeptember 4-én a B. M. IX. osztályát arra kérte, hogy a polgári menekültek részére érkező mindennemű postai küldemény átvételére a lengyel menekültek vezetőjét (parancsnokát) hatalmazhassa fel. 118 A levelezés ellenőrzését azért szorgalmazták, mert a magyar lakossággal érintkező lengyelekhez — postai úton — igen sok röplap, illetve félillegális sajtótermék érkezett. A vámosmikolai táborban a postai levelek ellenőrzése során „Hitlert gyalázó és egyebekben is németellenes röpcédulát találtak." 119 A pozsonyi magyar követség katonai attaséjának, a német katonai attasé jelezte, hogy a Magyarországon internált lengyel katonák „... leveleiben rendszeres a németek elleni durva kirohanás", az elfogott levelekből „... a németek arra következtettek, hogy a magyar hatóságok németellenes beállítottságúak, mert különben nem tűrnék a lengyelek förmedvényeit" 120 A pozsonyi követség szerint tekintettel Németország nyugati hadszíntéren elért győzelmeire a lengyelbarát politika sokat árthat Magyarországnak, sőt, „... az ily esetek a magyar—német viszony romlására vezethetnek..." ennek megelőzésére a pozsonyi magyar követség a lengyel menekültek levelezésének a legszigorúbb cenzúra alá vonását javasolta. 121 A nyomozati jegyzőkönyvek szerint még egyes tisztek is kommunista érzelmű beszédeket tartottak, s gyorsan növekedett azoknak a száma akik „uszítottak (!)" a németek ellen. 122 A nemzetközi események hatása, valamint a lengyel menekültekkel szemben alkalmazott ún. biztonsági intézkedések következményei elsősorban a katonai menekülteket érintették. A polgári menekültek belső (anyagi, kulturális) ügyeinek koordinálására, hatékonyabb intézésére, éppen 1940 őszén nyílott lehetőség, amiről Kádár László Levente belügyi osztályfőnök c. államtitkár körlevélben értesítette a polgári táborok parancsnokait: „Tudomásul veszem, hogy a Magyarországon tartózkodó lengyel menekültek szociális gondozásának ügyét a Komitet Obywateski elnöke Henryk Síawik szervezi és megsegítésük érdekében tevékenykedik. Felhatalmazom, hogy valamennyi lengyel polgári menekülttábort meglátogasson és a menekültekkel az érintkezést anyagi stb. támogatásuk céljából felvehesse... 123 Slawik működésének 117 ZML 1—79/1940. A keszthelyi járás főszolgabírójának jelentése a B. M. Menekültügyi Irodájának. 1940. aug. 26. 118 ZML 1-108/1940. 1940. szept. 4. 119 HL. H. M. 1941. Eln. 21-21-4837-2770. A miskolci VII. honvéd hadtestparancsnokság (Nagy altábornagy) jelentése. 1940. dec. 27. 120 HL. H. M. 1940. Eln. 21-21-3557-41081. 121 Uo. 122 HL. H. M. 1940. Eln. 21—21—3552—944. Tájékoztatás a m. kir. katonai attasék részére az internált lengyel menekültek életviszonyairól. Fegyelmi viszonyok. Vö.: HL. H. M. 1939—21—21— 3527—62948; HL. H. M. Eln. 21-21-4387-1131. 123 ZML 1—325/1940. Kádár belügyi államtitkár levele Henryk Síawikhoz a „Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság"elnökéhez. 1940 szept. 19.
