Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
FÜGGELÉK - NÉHÁNY FONTOSABB IRAT
Jegyzőkönyv Készült a keszthelyi járás főszolgabírójánál 1941. június 7-én. A járás területén a lengyel menekültek létszáma a következő: Keszthelyi üdülőtáborban 89 fő, Keszthelyen magánlakásokban 276, Zalaszántó községben magánlakásokban 123 fő, Karmacson 55 fő, Nemesbük 19 fő, Alsózsid 11 fő, Az üdülőtábort a Magyar Lengyel Menekültügyi Bizottság tartja fenn, a szükséges létszámigazolást a főszolgabírói hivatal a bizottságnak a napi jelentkezési ívek, illetve a napi megállapítások alapján állítja ki, hogy ennek alapján a belügyminisztérium a bizottságnak a megfelelő ellátmányt kiutalhassa. A főszolgabírói hivatal csak a lengyelek részére a naponkénti és fejenkénti 20 fillér zsebpénzt fizeti ki. Az üdülőben a közvetlen adminisztrációs munkákat Keceli Dezső volt magyar állampolgár, volt lengyel erdőmérnök látja el, aki a visszahonosításért már régebben folyamodott. Keceli feleségével és 7 éves leányával menekült és a tábor ellátásában él. Ezt a munkát 1940. június hó 26-ika óta látja el. A munka elvégzéséért külön díjazásban nem részesült, mert dr. Antall miniszteri osztálytanácsos még annak idején úgy rendelkezett, hogy időnként kapjon munkadíjat. Minthogy a járás főszolgabírójának jelentése szerint Keceli értékes és hasznos munkát végez, dr. Antall elrendelte, hogy az eddigi tevékenységéért Keceli kezeihez egy összegben 100 P. munkadíj fizettessék ki ennek a jegyzőkönyvnek az alapján A magánosoknál elhelyezett lengyelek naponként és fejenként április hó 16-áig kaptak 2 P.-t ellátásra és 20 fillért zsebpénz fejében. Április 16-tól kezdve ellátás céljára 1 P. 80 fillért kaptak, mert 20 fillér fűtési költségként jött számításba. Most azt kérik, hogy épp úgy, mint a többi lengyel táborokban, tekintettel az időközben beállott drágulásra naponta és fejenként 2 P. ellátási költségeket és 20 fillér zsebpénzt kapjanak. Kérésüket a járás főszolgabírója is indokoltnak tartja, mert időközben a drágulás sokkal nagyobb százalékú volt és a szállásadók különben nem volnának hajlandók őket eltartásba venni. Dr. Antall min. o. tanácsos hozzájárult ahhoz, hogy 1941. június 1.-től kezdve a személyenkénti és naponkénti ellátási összeg, illetve zsold 2 P. azaz kettő pengő + 20 fillér legyen. A járás főszolgabírója felvetette a bevásárlási könyv és a cipőutalványoknak a kérdését a lengyelek ellátásával kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a felmerült kérdésben itt már kellő tapasztalatok vannak, Antall arra kéri a járás főszolgabíróját, hogy az újból való szabályozás végett javaslattal ellátott felterjesztést tegyen. Több lengyel hajlandó volna mezőgazdasági munkát vállalni. A belügyminisztérium menekültügyi osztályának intézkedni kell, hogy ezek hol volnának elhelyezhetők. Ezzel kapcsolatban Antall arra kéri a járás főszolgabíróját, hogy az egészséges, munkabíró lengyelekről egy kimutatást felterjeszteni szíveskedjék, a menekültek életkorának és foglalkozásának feltüntetése mellett. Kmft. (olvashatatlan aláírás) Dr. Antall József keszthelyi járás főszolgabírója miniszteri osztálytanácsos (olvashatatlan aláírás) irodafőtiszt ZML 2-977/1941