Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
VI. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK MŰVELŐDÉSI ÉS KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN - A táborok kulturális életének sajátosságai
1939 őszén a Nagykanizsán élő lengyel diákokból, tisztjelöltekből, fiatal tisztekből tábori énekkar (tiszti dalárda) alakult, amely a táboron kívül is több hangversenyt adott. 16 A nagykanizsai táborban számos magasszínvonalú irodalmi estet szerveztek. A fellépéseket a szó igazi értelmében nem lehetett „színházi" előadásoknak tekinteni, de a műsorra tűzött darabok az igazi színház utáni vágyakozást próbálták helyettesíteni. A nagykanizsai színjátszók az ország több katonai és polgári táborában is felléptek (Kadarkút, Balatonboglár, Győr, Keszthely stb.). Maria Zamorzyna darabjának (Sen Jasia) előadásával különösen nagy sikert arattak. A Wiesci Polski-ban szép kritika jelent meg a nagykanizsai színjátszókról: „A darab nagy hatást gyakorolt az egybegyűltekre, ebben nagy szerepük van az idősebbeken kívül a fiatal előadóknak, akik teljesen átélték a darabot.,, A „fiatal művészek" nagykanizsai csoportjának egy része más táborba került, többen továbbtanulás miatt hagyták abba a színjátszást. A színjátszók egy része később Dunamocsra került ahol az „experimentális színház" nehéz körülmények között, de továbbra is működött. A tábori színházról szólva feltétlenül meg kell említeni a keszthelyi, nagykanizsai, balatonbogiári és a kadarkúti táborokban működő ún. „Gyermek Színház"-ak tevékenységét, amelyeknek az anyanyelv művelésében igen nagy szerep jutott. 17 A lengyel iskolák, a különböző tanfolyamok kisugárzó ereje rendkívül nagy hatással volt a menekültek kulturális életére. A lengyel nyelv (irodalom) magyarországi művelése, a fiatal generáció „lengyel közegben" való nevelése, iskoláztatása s ennek — közvetett — politikai szerepe ma még fel nem tárt tudományos kérdés, nemcsak lengyel hanem magyar szempontból is. 16 Vö.: HL. H. M. 1939. Eln. 21—21—64 644. A hírnevet szerzett nagykanizsai tiszti kórus tagjainak többsége a táborral együtt Zalaszentgrótra került. A kórus létszáma 23 főből állt, s 61 kórusművet tanult be (24 világi, 22 templomi és 15 karácsonyi darabból állt a kórus repertoárja). Lásd: Jednodniówka, 22. 17 A budapesti Lengyel Kulturális Intézet védnökségével lengyel bábszínház működött. A bábszínházi előadásokat Kruszewski főhadnagy rendezte, a társulat 8 tagból állt. Az együttes vezetője Zalewski dr. egyetemi tanár, a budapesti Tudományegyetem lengyel lektora volt. Lásd: HL. H. M. 1943-21-21-6753-470 544. A Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság által megjelentetett Materiaiy Obozowe (Tábori anyagok) c. heti kiadványban a „Menekültek Életéből" rovat rövid információkat közöl a tábori eseményekről
