Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

VI. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK MŰVELŐDÉSI ÉS KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN - A táborok kulturális életének sajátosságai

igazgatásban alkalmazott tartalékos tisztek és altisztek vettek részt.

10 A könyvvitelen kívül mód nyílott a felsőfokú matematika elsajátítására is. A tanfolyamok és előadások általában 30—40 fővel indultak be (Zala megyei viszonylatban). A létszámban később lényeges csökkenés következett be a rendszeres munkavállalások miatt. A táborok kulturális életének sajátosságai A különböző tanfolyamok mellett többen helytörténettel (!), irodalmi, filozófiai, technikai elméleti kérdésekkel is foglalkoztak. Tadeusz Penkala okleveles építészmérnök például lengyel—magyar szótár összeállításán dolgozott. Munkájához dr. Búzás Béla főszolgabíró segítségét kérte. „Tisztelettel kérem, hogy nekem szíveskedjék megengedni, hogy (Karmacsról — L. I.) minden héten Keszthelyre menjek... most dolgozom egy részletes lengyel—magyar szótáron. Ilyen még ezideig nincs, pedig a mostani körülmények közt nagy szükség lenne rá. Ehhez forrásmunkát és segítséget csak Keszthelyen tudok szerezni, azonkívül több technikai könyvet szeretnék lengyelre lefordítani és ez szintén szükségessé teszi, hogy Keszthelyen időnként megforduljak. Az ilyen munkához szükséges eszközöket is csak Keszthelyen tudom beszeiezni."

11 A kulturális munkában fontos szerepe volt a táborokban levő kluboknak. A tiszti táborokban ún. tiszti kaszinók, a legénységiekben olvasótermek, a polgári táborokban klubok, olvasótermek (könyvtárak) pihenési és művelődési feladatokat láttak el. (Zalaszántó községben a Fő utca 91. számú házban volt a lengyelek klubja, amelyet havi 15 pengőért béreltek. A bérleti díjat — más táborok esetében is a B. M. IX. osztálya központilag megtérítette.

12 A korabeli lengyel nyelvű sajtóból tudjuk, hogy a tábori életben rendkívül fontos szerepet kapott a klub, a kultúrterem, amelyek a gyűlések, ünnepségek, előadások színhelyei voltak. „A kultúrtermi élet őszinteséget és otthonos légkört áraszt, a szervezők nem a könnyű sikerekért hanem azért dolgoznak, hogy a táborban közös cél és egység legyen."

13 Az 1939. évi őszi hónapokban a kulturális munkát — néhány kivételtől eltekintve — az „idegesség és kapkodás, az improvizáció jellemezte."

14 A művelődési és kulturális feltételek 1940 tavaszára szinte valamennyi menekülttáborban megteremtődtek. Viszonylag hamar létrejöttek (az evakuáció ügyét is szolgáló) idegen nyelvtanfolyamok, a tudomány és a kultúra számos területéről előadássorozatokat, különböző foglalkozásokat, szemináriumokat szerveztek. A táborokban különféle szociális, kulturális (továbbképzési célokat szolgáló) bizottságok jöttek létre. A lengyel menekültek kulturális életében fontos szerep jutott az amatőr színjátszásnak és a kórusmozgalomnak. A menekültek amatőr színjátszó mozgalmának kezdete Nagykanizsa nevéhez fűződik. „A Magyarországon levő menekülttáborok közül — különböző okokból — különösen nagy jelentősége lesz a nagykanizsai tábornak, amelyről még most (1943-ban—L. I.) korai írni. Minden esetre ennek a tábornak a kulturális életét pozitívnak fogják értékelni."

15 — olvashatjuk Marian Palmarczyk írásában. 10 A tanfolyammal kapcsolatban: Materiaíy obozowe nr. 17. 25. kwietnia 1943. 11 ZML 2-1067/1941. 1941. aug. 14. 12 ZML 1-63/1940 20/men-1940. Vö. ZML 1-134/1940. 13 Materiaíy obozowe nr. VI. 7. lut. 1943. 26—27., Lásd: Materiaíy obozowe nr. 11. 14 marca 1943. 20. 14 Román Sierocifiski: Praca oswiatowa w obozie Zalabér. Materiaíy obozowe nr. 23. 6. czerwca 1943. 15 Materiaíy obozowe nr. 18. 18. maj. 1943. Vö. : Materiaíy obozowe nr. 8 21. lut. 1940.