Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

VI. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK MŰVELŐDÉSI ÉS KULTURÁLIS LEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN - Középiskolai képzés

Zalaszentgróton a tiszti táborban a szorosan vett iskolai oktatáson „tanfolyamon" kívül elektronikai, könyvelési (közigazgatási), autóvezetési (szerelési), angol, francia nyelvtanfolyamokat indítottak. A magyar nyelv iránt érdeklődőknek külön tanfolyamokat szerveztek. A zalaszentgróti táborban a speciális érdeklődésűek számára is megoldották a szabad idő hasznos eltöltésének problémáját. A könyvkötészeti tanfolyam mellett 1941 végéig pl. 41 katonai és 40 általános jellegű előadás színesítette a tábor életét. A táborban számos más jellegű tevékenység mellett bélyeggyűjtésre és fotózásra is lehetőség nyílott. A zalaszentgróti tiszti táborban az internált katonai személyek gyermekeinek a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottság támogatásával 1940. október 7-én megindult az elemi iskolai tanítás. Az iskoláskorú gyermekek csekély létszámára való tekintettel (8 fiú és 6 lány) a tanítást három csoportban (I—II., III—IV., V—VI. osztály részére) összevontan szervezték meg. A lengyel nyelvű iskolai oktatás számára (délutánonként) a helybeli elemi iskola igazgatósága biztosított tantermet. A zalaegerszegi tanárok iskolaszerekkel, tankönyvekkel támogatták a zalaszentgróti „lengyel iskolát".

4 A lengyel elemi iskolákban a felnőttek számára is lehetővé vált a VII. osztályos elemi iskolai végzettség megszerzése. Az idősebb generáció közül sokan éltek is a lehetőséggel s elvégezték félbeszakadt tanulmányaikat.

5 Középiskolai képzés Az első lengyel középiskolák 1939 októberében Balatonzamárdiban és Nagykanizsán jöttek létre. A magyarországi lengyel iskolák gondozása, ellátása, az oktató-nevelő munka segítése érdekében a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottság kebelén belül megszervezték az „iskolai osztály"-t, ezzel egyidőben a Komitet Obywatelski egyik osztályaként létrehozták a „művelődési osztály"-t is. Nagykanizsán a középiskolai oktatás a katonai (tiszti) tábor területén folyt. A Gimnázium és Líceum tanárai tartalékos tisztek voltak, mert civil tanároknak nem volt szabad belépni a katonai tábor területére. A tanév megnyitására (beiratkozására) 1939. október 12-én került sor, de a nagykanizsai lengyel Gimnázium és Líceum ünnepélyes megnyitása csak 1940. április 22-én volt. A Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottság iskolai osztályát a megnyitó ünnepségen dr. Dzi^giel képviselte. A hivatalos megnyitás után a tartalékos tisztekkel együtt civil (lengyel) tanárok is taníthattak a 33 tanulót számláló középiskolában. A gimnáziumi részben az I. osztályban kilenc fő' (három fiú és hat lány), a III. osztályban hat fő (öt fiú és egy lány), a IV. osztályban négy fő (három fiú és egy lány), a líceumi részben a II. osztályban hat fő (három fiú és három lány) volt a tanulói létszám. Az igazgatói teendőket 1940 áprilisáig Walenty Cydzik, utána Ferdynand Kozlowski látta el, igazgatóhelyettes Józef Broz volt. A tanári testület az igazgatón és helyettesén kívül kilenc főből állt. (Három tanár Nagykanizsán tanított először.) A háborús események által megrövidített tanév miatt az oktatási időt meg kellett hosszabbítani, 1940. május 14-től június 14-ig délutánonként napi három órás pót4 Stasierski, 89—90. Stasierski szerint a zalaszentgróti elemi iskolában a magyar nyelvet a lengyeleket sok más dologban is segítő Lux Edvin tanította. Stasierski adata nyilvánvalóan téves, amire a szerkesztőhöz írott levelében Lux Armandné dr. Pogonyi Karola hívta fel a figyelmemet. 5 ZML 2—1200/1941. Jegyzőkönyv, 1941. nov. 15. Keszthely. Vö.: Jednodniówka, 28., 30.