Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944. - A menekültek életviszonyainak alakulása 1944 elején és Magyarország német megszállása idején
engedélyt kapott arra, hogy kisegítő cukrászként 1944. december l-ig Pápán, előző munkahelyén dolgozzon. 126 A nemesbüki körjegyző 1944. február 17-i jelentéséből tudjuk, hogy Wanda Sniecikowska a nemesbüki táborból, szintén Pápán Puchinger Károly liszt- és terménykereskedő alkalmazottjaként dolgozott. 127 A zalai lengyelek többsége a megyén kívül dolgozott. Stefánia Kozlowska havi 60 pengős fizetésért Sármelléken nevelőnőként volt alkalmazásban 128 , Piotr Stawarc Kőszegen a „Strucc" Szállóban mint zenész dolgozott. 129 A nemesbüki táborhoz tartozó lengyelek közül három fő 130 a karmacsiak közül öt fő dolgozott. 131 Karmacsról egy havi 100 pengős fizetéssel (teljes ellátással) mint szakács, egy pincérként havi 80 pengős fizetéssel, egy pedig vasöntő szakmunkásként havi 120 pengőért (étkezés és szállástérítéssel) Nagykanizsán dolgozott. Karmacs községben mezőgazdasági cselédként, teljes ellátásért és havi 30 pengő összegű készpénzfizetésért egy menekült, Dunaalmáson gépkocsivezetői munkakörben ugyancsak egy a karmacsi táborba tartozó lengyel dolgozott. Az alsózsidi lengyelek közül kettő helyben (80 ill. 50 pengőért) egy a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. központi üzemében 176 P. egy a Bauer és Társa Fa- és Fém Szerszámgyárában 160 P. ugyancsak egy a Brown Boweri Elektromos Művek Rt. alkalmazásában dolgozott. 132 A keszthelyi polgári táborokból hét fő vállalt munkát. A legjobb fizetést (2,32 P. órabér) a nagykanizsai MAORT-nál dolgozó lengyelek kapták. Két fő budapesti építkezéseken (280 P) dolgozott. Egy-egy fő Bakonycsernyén és Zalaegerszegen volt alkalmazásban. 133 A várvölgyi (alsózsidi) körjegyzőséghez tartozó községekből (községekben) összesen nyolc lengyel munkavállaló volt alkalmazásban. 134 A lengyel menekültek sűrű munkahelyváltoztatásai miatt a főszolgabíró 1944. febxuái 7-én a (keszthelyi, nemesbüki, várvölgyi, karmacsi, zalaszántói, és az alsózsidi) jegyzőségeket folyamatos pontos nyilvántartás vezetésére kötelezte. A főszolgabírói utasítás szerint „.. .két példányban kimutatás készítendő havonta a munkavállaláson levő lengyelekről a munkavállalás helyének feltüntetésével, valamint a havonkénti kereset összege is feltüntetendő... a havi, heti — létszámjelentéseket ezentúl ép úgy el kell készíteni és... beküldeni, mint eddig. Helyzetjelentések is küldendők ugyanúgy mint a múltban... A jelentkezés továbbra is tíznaponként történik." 135 A menekültek életében, sorsuknak alakulásában 1944 márciusában bekövetkezett változások miatt az előbbi főszolgabírói utasítást nem volt tanácsos teljesíteni. Magyarország német megszállásával a lengyel menekültek szociális, kulturális és társadalmi intézményei számára a legális működés minden formája lehetetlenné vált. A menekültek ügyeit intéző magyar (minisztériumi, megyei) hivatalnokok összetétele is alaposan megváltozott. A Sztójay kormány — német utasításra — letartóztatta a B. M. IX. osztály vezetőjét, H. M. 21. osztály vezetőjét pedig leváltották. 136 A 126 ZML 5-2188/1944. 127 ZML 5-3153/1944. 128 ZML 5-3186/1944. 129 2ML 5—3155/1944. 130 ZML 5-485/1944. 1944 februári kimutatás. 131 ZML 5—5/1944. Kimutatás a karmacsi körjegyzőség területén munkán levő lengyel menekültekről. 1944. jan. 22. 132 ZML 5. Alsózsidi kimutatás. 1944. jan. 25. 133 Uo. Keszthelyi kimutatás 1944. jan. 31. 134 Uo. Várvölgyi kimutatás. 135 ZML 5-3170/1944. 136 Antall, 86-87.; Vö. OL B. M. 1944-IX-9-4015-56 793.
