Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944.

fejeztével onnan a táborhelyre az utazási költséget a munkaadó viseli. Köteleznie kell magát a munkaadónak, hogy ha a munkavállaló internált megbetegszik, vagy megszökik (!) ezt a táborparancsnokságnak bejelenti. Hasonlóképpen jelenteni kell a munkaadónak, ha akár ő mondott fel a munkavállalónak, akár az utóbbi neki. .. A táborparancsnokság tudta és engedélye nélkül a munkahelyet elhagyni, azt változtatni nem szabad. Ezen tilalom ellen vétők büntetést kapnak. Ha az internált munkahelyét változtatni akarja, úgy a munkaadónál felmondással élhet. Ez minden hó 1-én és 15-én történhet 14 napi felmondással. A felmondást az internáltnak írásban kell jelentenie a táborparancsnokságnak. A felmondási idő leteltével az internált a táborba bevonulni köteles, vagy ha időközben más munkaadónál vállalt munkát, úgy a táborparancsnokság engedélyével — ha az új munkaadó őt a táborparancsnokságtól szabályszerűen igényelte — új munkahelyére távozhat."

65 A katonai menekültek munkavállalását 1943 áprilisában a H. M. további rendelettel szabályozta. Ezúttal a lengyel munkavállalók polgári foglalkozását vették alapul, szakmájuknak megfelelő munkakörbe irányították őket. A rendelet külön kiemelte, hogy a munkát vállalókat a táborparancsnok és a lengyel rangidős jelenlétében tájékoztatni kell a munka (lakás) és fizetési feltételekről.

66 A háborús nehézségek 1943-ban az élet minden területén érezhetők voltak. A kisés középgazdákat súlyosan érintette a bevezetésre került Jurcsek féle beszolgáltatási rendszer. A „.. .parasztságot terhelte ezenkívül az állandóan emelkedő föld- és házadó, az állatrekvirálások, a honvédség részére egyre gyakrabban igénybe vett kényszerfuvarozás, de sújtotta a közép és nagygazdákat a növekvő munkáshiány is."

67 A mezőgazdasági termékek iránt megnövekedett kereslet, a hadsereg élelmezése, a Németországba irányuló egyre nagyobb „élelmiszerkivitel" miatt a mezőgazdasági termelés növelése fontos feladattá vált. 1943 nyarára a mezőgazdaságban is munkaerőhiány jelentkezett. A szükséges aratási munkák időbeni elvégzése érdekében a Belügy-, a Földművelődésügyi és a Honvédelmi Minisztérium illetékes osztályai „.. .elvként mondták ki, hogy aki március 31-ig nem vállal munkát, azt honvédelmi munkára azonnal igénybe kell venni, munkamegtagadókat pedig internálni kell."

68 A dunántúli megyékbe irányított 15 ezer mezőgazdasági munkás közül csak 9300 érkezett meg munkahelyére. 1943 nyarán — az egész országra vonatkozó hivatalos adatok szerint — a honvédelmi munkára kötelezettek több mint 10 százaléka megszökött."

69 Gyakorivá vált a munkamegtagadás, a sztrájk is. A mezőgazdaságban tapasztalható állapotok miatt a lengyel munkaerő felhasználását egyre többen kérelmezték. A munkáskérő levelek tartalmából is kitűnik a parasztság kilátástalan helyzetének, gazdasági és munkaerőgondjának súlyossága: gazdaságomban nincs férfi munkaerő, aki nap-nap után előforduló mezőgazdasági munkákat elvégezné, gazdasági cselédet itt nem lehet fogadni s reményem sincs arra, hogy férjem katonai szolgálatból belátható időn belül visszatérhetne,"

70 írta a főszolgabíróhoz címzett levelében Kell Istvánné alsópáhoki lakos. A menekültek munkára való kikérése, felfogadása mindennapos jelenséggé vált. Özv. Magyar Józsefné csopaki szőlőbirtokos szintén lengyel munkásokat szeretett volna foglalkoztatni, „.. .75 éves asszony vagyok, egyetlen férfi családtag nélkül és egyetlen cseléd nélkül, 14 hold saját földem, állataim vannak és fiam földjei, szőlőjei (a harctéri szolgálat miatt —L. I.) megmunkálatlanul állnak."

71 Az „esetleges" lengyel munká85 HL. H. M. 1942-21-21-5706-564 550. BB HL. H. M. 1942-21-21-6753-439 550. "Pintér, 162.; Vö.: Puskás, 166., 191., 213. 68 Pintér, 170. 69 Pintér, 171. Vö.: HK. 1961. máj. 22—23. Pintér tanulmányával 70 ZML. 4-2592/1943. 71 ZML 4-2404/2995. 1943. ápr. 16.