Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
IV. FEJEZET A MENEKÜLTTÁBOROK HELYZETE AZ 1942–1944. ÉVEKBEN - Magyarország német megszállása és a lengyel táborok feloszlatása
Magyarország német megszállása és a lengyel táborok feloszlatása 1944. március 19-én Magyarország német megszállásával döntő változás következett be. a lengyel menekültek sorsának alakulásában. A német megszállásig a mindenkori miniszterelnök tudtával a lengyelek hivatalos gondozásban voltak. A minisztériumi főtisztviselőknek — Baló, Antall, Utassy — a német tiltakozások ellenére is lehetőségük volt arra, hogy a Magyarországra menekült lengyelek számára tisztességes életlehetőséget biztosítsanak. A katonai és polgári táborokban előforduló hibák, félreértések, esetleges sérelmek ellenére a lengyelek kulturális, egészségügyi és morális autonómiát élveztek. Kórházat és szanatóriumot, általános és középiskolákat, önálló sajtót tarthattak fenn. Az idős egyedülálló lengyel állampolgárok részére létrehozták és működtették a keszthelyi Aggok Otthonát, valamint az Üdülő Tábort. Vácott az árva zsidó gyermekek részére önálló gyermekotthont létesítettek. A lengyel fiatalok magyar közép- és felsőoktatási intézményekben tanulhattak, oklevelet szerezhettek. 1944. március 19-én a helyzet megváltozott. A német megszállással egyidőben Antall József, valamint a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője értesítette a menekültek vezetőit, hogy vonuljanak illegalitásba. A figyelmeztetés időben érkezett. Ennek ellenére a Gestapo letartóztatta a Komitet Obywatelski több vezetőjét és tagját. Német kézre került Andrzej Pisz, a Komitet Obywatelski helyettes elnöke, Edmund Filipkiewicz, a londoni emigráns lengyel kormány politikai megbízottja, a Komitet Obywatelski több tagja, majd elnöke, Henryk Síawik is. A megszállás napján délután öt órakor orvosi rendelőjében dr. Kollataj-Srednicki orvostábornokot, a magyarországi Lengyel Egészségügyi Szolgálat vezetőjét a németek agyonlőtték. A Lengyel Lelkipásztori Hivatal vezetője Wilk-Witoslawski páter ugyancsak a Gestapo kezébe került. 59 A „Wiesci Polskié", a Bibliotéka Polska, a Lengyel Intézet működése is megszűnt. A lengyel menekültek hivatalos és társadalmi szervezeteinek vezetői és aktivistái illegalitásba vonultak. A lengyel szervek vezetőinek és más haladó gondolkodású magyar személyiségek letartóztatása után elfogták Antall Józsefet is, akit Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt a Fő utcai börtönbe zártak. Antall József a felszabadulás után leírta, hogy vele egyidőben letartóztatták a külügyminiszter állandó helyettesét, a politikai osztály vezetőjét, több magasrangú rendőr- és katonatisztet. Üldöztetés várt a magyarországi lengyel és a többi más nemzetiségű — francia, angol, belga, szovjet menekültekre is, táboraikat fokozatosan feloszlatták, állami segélyezésüket 1944. április 1-vel megszüntették. 60 A lengyel értelmiség ellen a németek hajtóvadászatot indítottak. A minisztertanács 1944. június 21-i döntése értelmében a lengyel polgári menekültek 1944. július 1-vel honvédelmi minisztériumi ellátásba kerültek. A táborok (polgári személyek) katonai felügyelet alá vétele azonban több hónapot is igénybe vett. A polgári menekült táborokat 1944 nyarán—őszén fokozatosan katonai felügyelet alá helyezték. Ezt a „megoldást" a Komitet Obywatelski teljhatalmú képviselője, Zbigniew Borowko is támogatta. A katonai felügyelettel — egy ideig — sikerült elodázni a lengyel menekültek egy részének Németországba való deportálását. A honvédelmi minisztériumi gondozás (a H. M. 21. osztály irányításával és ellenőrzésével) október 15-ig némi biztonságot jelentett, megélhetést azonban nem biztosított. A tabi járásban pl. 1944. július 26-ig működtek 59 Antall, 82-83. 60 Antall, 86—87. A honvédelmi miniszteri rendelet 1944. jún. 1-én lépett hatályba.
