Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai.

néprajzi kutatások eredményei.

42 A korai adat külön értéke, hogy belőle az 1810-es évek göcseji népi építkezésére még további következtetéseket is levonhatunk, részben az egyes háztípusok arányáról, részben az építkezés társadalmi vonatkozásairól. Akkor Keresztúr vidékén még jórészt („többnyire") füstösházakban laktak. Ezek zömének még fűtetlen lakókamrája sem volt, hiszen az már ,,sok"-nak számított, ha volt bennük ilyen. Kályhás szobája csak „ritkának": a tehetősebbeknek volt, ezek viszont még a szőlőhegyen is rendelkeztek ilyen épülettel. A másik érdekesség az, hogy Horváth adatából szépen kivehető az építkezésnek a társadalmi rétegeződéssel, a vagyoni viszonyokkal való szoros kapcsolata. A kevés tehetősebbnél már fejlettebb füstöskonyhás ház van, de a szegényebb többségnél csak füstösház, ezek nagy részénél még fűtetlen szoba, lakókamra sincs. Plánder 1838-ban megjelent művében, Göcsej néprajzi leírásában részletesen tárgyalja az építkezést, és ezen belül a fejlettebb füstöskonyhás házakat, de nem szól az ősi háztípusról, a füstösházról. Hallgatásának több oka lehet. Legvalószínűbbnek a társadalmi okot tartom. Plánder a jobbágy, Horváth a kisnemesi falvakat tárgyalja. Az újabb történeti kutatások kimutatták, hogy vidékünk jobbágy népe lényegesen jobb anyagi körülmények között élt, mint a kisnemesi falvak zsellér és zömében szegény kisnemes lakossága/'

3 A „szegek" és környéke szegény kisnemesi falvaiban tovább fennmaradt a primitív füstösház, mint a környező módosabb jobbágy községekben. Amit Horváth az 1810-es években a szegényebb területeken még megtalált, azt jó két évtizeddel később az általa elsősorban vizsgált módosabb jobbágy községekben Plánder már nem találhatta meg, vagy legalább is már nem azt tekintette tipikusnak. A füstösházakat ma már csak az öregek homályos emlékezetében, néhány füstöskonyhásra modernizált épületben, és néha szőlőhegyi pinceépületben találjuk meg. .. * A kép, mely Pálóczi Horváth Adám tudományos jellegű, népnyelvi és néprajzi — elsősorban göcseji — adatokat tartalmazó műveiből kirajzolódik, így összesíthető. A rendkívül sokoldalú Horváth Ádám életében sokkal nagyobb jelentősége van a gyűjtőmunkának, és a tudományos értékelésnek, miként azt eddig hittük. Nemcsak az adatok mennyiségét, hanem a gyűjtés körét is tekintve. Népdalokon kívül egyéb néprajzi adatokat is feljegyzett, és nyelvjárási gyűjtést is végzett. A Magóg csak őstörténeti kalandozás volt nála a gyűjtő- és feldolgozó munkához képest. Nem elégszik meg az adatgyűjtéssel, azt rendszerezi, feldolgozza/

1

'

1 bár érzi, hogy inkább az utókor, mintsem kora ''-Barabás Jenő: Füstösház Zalában (Ethn. LXXX. 333—346.), Tóth János: Az őrségek népi építészete (Bp. 1971., a Lakókonyhás ház c. fejezetben), Szentmihályi Imre: A felsős zen ter zséfbeti füstösház. (Ebben a kötetben.) 43 Simonffy Emil : Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. (Agrártörténeti Szemle, 1968. 172. kik. — Klny.) 44 PL a kiadásra előkészített ö. É., a M. Á. és a M. közmondások. (Utóbbiban a közmondásokat — kicédulázás alapján — betűrendben közli.)