Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai.

általában régies nyelvjárásainkra értette. Horváth találónak érezte a jellemzést, és ő alkalmazta konkrétan a göcseji nyelvjárásra (is). Horváth nagyra értékelte tehát a göcseji nyelvjárást. Már 1814 tavaszán arról ír — és ez korábbi gyűjtőmunkát tételez fel! —, hogy „Sokat tanultam itt Magyarul, sok szónak gyökereit nem tudnám, ha ezt á' . .. más mindennel keveretlen népet megnem-ismertem volna".

28 De tárgyilagos: észreveszi a nyelvjárás „árnyékos vonásit" is.

29 Nem vagyok nyelvész, így nem lehet feladatom az általa közölt népnyelvi anyag részletes értékelése: A közölt anyaggal inkább a gyűjtő érdeklődését és munkája jellegét kívánom szemléltetni. Horváth már ifjúkorától élénk érdeklődést mutatott a magyar népnyelv és népköltészet iránt. Göcsejben kitűnő gyűjtőterületre bukkant. A göcseji nyelvjárás szemléltetésére írt két versét, a „Götsei falusi Ének"-et és a „,Götsei Ének"-et utólag beillesztette az Ötödfélszáz Énekek közé, majd 1816-ban ezeket meg is küldte Kazinczynak.

30 Mindkettőben falusi életképet ad. Mint vers, mindkettő nagyon rossz: zavaros, nyakatekert.

31 Szemléltetésül elég ennyi az elsőből : „Fuss Terézsi! mi leié, Nézzed a' tik-ház fele Udvarunkb' mi röpdözött A' majorságok között? Szárnnyel a' kan póka tsattog, Gágog a' lud, gócza sáppog: Tán az a' hozzánk kapott Kánya meg' rajtok tsapott. . ." Mint Horváthnál annyi más esetben, úgy a közölt adatoknál itt is jelentősebb a tájszavakhoz fűzött magyarázó jegyzetanyag. Az első vershez 29, a másodikhoz 20 pontban fűz megjegyzéseket. Magyarázza a táj szavakat (pl. pizselle, borona, jokla, hős légin; „itt part a' hegy: és a' hegy tsak szőlő hegy" stb.) és a kiejtésbeli sajátosságokat (pl. ökreim helyett ökreimek, 'lovat helyett Zoat, vagy: ,,be-jött (helyett) itt Erdélyiesen mondják bé-jött" stb. A különböző vidékek táj szavait gyakran összehasonlítja — ez is jelzi Horváth széleskörű nyelvjárási ismereit. Néprajzilag sem érdektelen a danna szóhoz fűzött magyarázata. Ördög helyett mondják, főleg női káromkodás: Danna bújjék bele! Danna vigye el! Forrásra hivatkozva közli, hogy egy XVI. századi stájer várban hittek egy hasonló nevű kísértetben. Felteszi, hogy tőlük horvát közvetítéssel került hozzánk a szó.

3,2 20 Uo. 29 Kaz. Lev. XIV. 15, 21. és A rn. nyelv, 45. 30 Kaz. Lev. XIV. 15—21. és 240—243. :!l

H. Á.: „...tele akartam ezt rakni Götseji szó-járással..." (Kaz. Lev. XIV. 15.) 32 A két vers és jegyzetei: Kaz. Lev. XIV. 17—21, 242—243. — Szóelemzéssel már 1814-ben találkozunk nála, pl. amikor a tokló szó alakulását vizsgálja. (Kaz. Lev. XII. 244.) — Hangisúlyozni kívánom, hogy Horváth göcseji adatainak feltárása nem kívánja pótolni általános gyűjtői és feldolgozói tevékenységének főleg nyelvészeti szempontú részletes elemzését.