Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos: Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás.

HATTYÚ: A Napnak akkora ereje van a maga tsillag rendében, hogy annak egyik tsillagát is ollyan test, a mellyet szint úgy ő vezet, a maga útjából ki nem nyomhatja. S ha talán akadályozza is valamennyire, ismét helre hozza a maga útját sebesebb menéssel. A világ összeomlását nem illyen magá­nosságok, hanem az egész tsillag rendnek öszve jövése okozhatja, ha a költsönös erőknek egyike meghaladja a másikét. Hát ezt érted-e? CSÖKA: Értem és már nem félek az üstököstül, és így attul a Te jövendölésedtül se, hogy Czinedke a várt igazgatói tiszttül el essen. HATTYÚ : Nem is abbul jövendöltem én azt, hanem Apolló adta tudtomra. CSÓKA: Kérjed Apollót, hogy azt ne tselekedje. HATTYÚ: Apolló nem tselekszi, hanem látja, hogy úgy lesz. Te és a te szövetsége­seid tilalmas úton szerzettétek meg a verebek voksait Czinedkének, azok pedig nem elegek, és sokan tőletek el is pártolnak. CSÓKA: Majd megválik holnap. VI. Más intézetü készület. Seregél és Bagol SEREGÉL:. Ide sereglettünk tanátsodra Bagoly! De nints mit ennünk. A verebek un­tig lakoznak ott kinn a tanya alsó peremén, nekünk pedig, kik a Pelli­kánnak szántuk voksainkat, senki sem ád jó szót is: ha ma koplalunk, holnap seregestül felkerekedünk és el repülünk. BAGOL: Mert talán úton útfélen ki tsevegtétek szándékotokat. SEREGÉL: Még eddig egy lélek sem tudja, téged kerestünk, tőled várunk. BAGOL: No ne is szóljatok senkinek. Menjetek most is a verebek közé, ha kérdik a Czinedke soldossai, kik, s ki népei vagytok, azt feleljétek, hogy ő hozzájok tartoztok: egyetek, igyatok vélek, s ha lesznek köztök ollya­nok, a kik a társalkodás közben ki találják jelenteni, hogy vagy kén­szeritve vadnak a voksolásra, vagy nints el tökéilett szándékjok a kar­val tanátsán járni, hanem tsak a többség kedvéért állottak hozzája, reggel azokat is vezessétek hozzám, s akkor meg mondom, mi tevők le­gyetek. SEREGÉL: Vannak azok közt sok Atyánkfiai, a kik örömestebb tartanak velünk mint a többiekkel, de ha nem szabad titkunkat ki jelenteni, nem nyer­hetjük meg őket társainknak.

Next

/
Thumbnails
Contents