Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
Városi Szeszfőzdét, a Sörgyárat, a dr. Kovács-féle Konzervgyárat, a Drávavölgyi Villamossági RT-t, valamint a kámánci és az új udvari szeszfőzdéket. 59 A termelés ellenőrzésére annál is inkább szükség volt, mert a vállalatok tulajdonosai akkor ,,nem élni, hanem visszaélni" akartak ezzel a lehető seggel.'' 0 A termelés megindítását szolgálta Dombay János bizottsági tagnak az a megszívlelt javaslata is, amely a helyi konzervgyár azonnali üzembehelyezését szorgalmazta a gyümölcs- és főzelékfélék sürgős feldolgozásának szükségessége miatt, 01 továbbá az, hogy a nemzeti bizottság a város egyik legnagyobb (Gere-féle) péküzemet — 'a tulajdonos fellebbezését figyelembe nem véve — átadta az élelmiszeripari munkások szakszervezetének, hogy közösségi alapon kezdjék meg a munkát. 62 A nemzeti bizottság termelést segítő és ellenőrző tevékenysége a MAORT ÜB-n keresztül kiterjedt a megyében levő összes olajtermelő (Bázakerettye, Lovászi, Pusztaszentlászló) üzemre is. Ezek üzemi bizottságainak megalakítását is a nagykanizsai nemzeti bizottság hagyta jóvá. 03 Pedig ezek közigazgatásilag nem tartoztak a városhoz. A nagykanizsai nemzeti bizottság kivette részét az újjáépítés egyik legfontosabb feladatának, a vasút helyreállításának munkálataiból. E célból rendszeres kapcsolatban állt a nemzeti bizottság a vasúti ÜB-vel. A vasutasok lelkes munkájára jellemző, hogy a 8 méterenként felrobbantott vágányokat 21 nap alatt üzemképes állapotba tették. 0 ' 1 3. A nemzeti bizottság szerepe a tavaszi, nyári mezőgazdasági munkák megszervezésében A nemzeti bizottság a népgazdaság helyreállítása érdekében első és legsürgősebb teendői közé sorolta a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elkezdését, a vetőmag-ellátás biztosítását, az igaerő és a gépi berendezések számbavételét, illetve kijavítását. A nemzeti bizottság tagjai a földigénylő bizottságok megalakításával egyidejűleg szorgalmazták a város határában és a kanizsai járásban a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzését. A falu járók adtak ösztönzést a helyi termelési bizottságok munkájához is. E tevékenység eredményeképpen: „A járásban mindenütt elvégezték a tavaszi munkákat, a járás területén bevetetlen föld nem maradt. A járás a megyében az első helyen van a föld megművelése és az őszi, valamint a tavaszi vetések tekintetében" — állapította meg május végén nem kis megelégedéssel Fodor László járási főszolgabíró. 05 59 Zala, július 1. 60 Zala, július 3. 01 NB. jkv. 15/június 22. í;-NB. jkv. 26'augusztus 31., Vö. Balázs 1961. 147. 1. ,i:i NB. jkv. 7 május 4., 8/május 12., 1 l/május 25., 12/június 1. u ''Zala, április 11; Zala főispáni heti jel. 1945., Degré 17. 1. (id Zala, május 20. Fodor Lászlót is az NB. nevezte ki a járás főszolgabírójává.
