Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
A romeltakarítás a nemzeti bizottság sokoldalú szervező munkája nyomán hatalmas lendülettel folyt. A szovjet városparancsnok már április 12-én elismerését fejezte ki a város polgármestere útján a nemzeti bizottságnak, a város lakosságának a rend megteremtésében és a romeltakarításban kifejtett tevékenységéért, példamutató munkájáért. 15 Ugyancsak a nemzeti bizottság utasította a kereskedőket, iparosokat, hogy üzlethelyiségeiket azonnal nyissák ki. Intézkedett tarra vonatkozóan is, hogy az elhurcoltak, valamint az elmenekültek, a volksbundisták üzleteit felleltározták és zár alá helyezzék. A nemzeti bizottság első intézkedéseinek eredményeként, április 8-tól rendszeresen megjelent a nemzeti bizottság lapja, 13-án megnyíltak az iskolák, 15-én — bár korlátozottan — vasúti forgalom indult meg, 21-én nyitott ia mozi, 26-án pedig megindult a postaforgalom is. II. A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság szerepe a közigazgatás beindításában, a népi rendőrség megteremtésében Az igen változatos körülmények között megindult zalai közigazgatásnak a megye felszabadulása után még három hétig nem volt kapcsolata az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal. így a megye közigazgatása áprilisban lényegében teljesen magára volt hagyatva. A kormány által kinevezett (B. Molnár József) főispán csak április utolsó napjaiban érkezett meg Zalaegerszegre, A rossz közlekedés és hírközlési lehetőség következtében a kormány rendeletei — ezidőtájt — rendszerint egy hónapos késéssel érkeztek meg a megyébe. 16 A végrehajtás a megye akkori munkatempójában újabb hónapokat igényelt. Az újjáéledő megyei közigazgatás hatékonyságát csökkentette az is, hogy hiányzott mögüle egy olyan népi szerv, amely biztosítani tudta volna az új helyzetben a következetes intézkedések megtételét és végrehajtását. Nem csoda ez, hiszen Zalaegerszegen nem volt olyan erős munkásbázis, munkásszervezet, mint Nagykanizsán. 17 Április 12-én megalakult ugyan a Zalaeger15 NB. jkv. 3/április 13. Iü Degré: 9., 18. 1. 11 Nagykanizsa már jóval a századforduló előtt Dunántúl egyik legnagyobb ipari, kereskedelmi és pénzügyi gócpontja volt. Az első világháborút megelőző időszakban már 12 jelentősnek mondható ipari üzemmel rendelkezett. A 40-es évek elején az olajtelepek feltárása után a város az olajipar centruma lett, ennek következtében a munkáslétszám tovább növekedett. A szervezett kanizsai munkásság már a polgári forradalmárt; megelőző időben is számtalan esetben élénk béres politikai harcot folytatott, a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idején pedig rendkívül nagy szerepet játszott. Bővebben: Barbarits, Pál, Tanulmányok, 1971.
