Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
s A faluban élő családok egy részét már az 1684. évi összeírás említi. 79 A később betelepült Szalár család az akkori falu szélén kapott földet és ide építhette fel a házát — vagy költözött be egy elhagyott régi házba. 80 A faluban élt a nagycsaïdd-rendszer. A mi családunknál is. Erről 1773-tól, a rendszeres összeírások 81 kezdetétől jó adataink vannak. De talán sokkal korábbra visszavihető náluk a nagycsalád. Az első, 1728. évi összeíráskor Szalár Mátyással már két 16 éven felüli fia élt együtt. 1728-ban a három házas zselléren kívül tíz jobbágycsalád élt a faluban. Utóbbiak mind féltelkesek voltak, de az irtványföldek, rétek és szőlőterületek eltérő mennyiségében már látható némi gazdasági differenciálódás, mely a következő évtizedekben -— a gazdasági fejlődéssel együtt — egyre inkább elmélyül. A Szalár család 1728-ban még kifejezetten szegény. Szőlője nincs, irtványföldje is alig. Mindez nem régi betelepülésre vall. 1730-ban és 1736-ban is ez a helyzet, de 1736-ban a földterület tekintetében már jelentős differenciálódás van a faluban. A Szalár családnak még sikerült megőriznie birtokát az osztozkodással járó elaprózódástól. 1749-re a falu gazdaságilag megerősödött, a földművelés (vetésterület) és az állattartás (igásállat-állomány) jelentősen megnövekedett. A Szalár család a jó közepes gazdák közé emelkedett és már némi szőlőterülettel is rendelkezett. A következő urbárium 19 évvel későbbről, 1768-bol származik. Időközben jelentős események történtek. Az 1728 utáni differenciálódás itt rögzítődött először. A 25 adózó családból egykori fél telkét csak egy őrizte meg, 7 család gazdagodott, de 15 család (a lakosság kétharmada) szegényebb lett. 8la Ez a differenciálódás a Szalár családnál is kitűnik. Az 1749-ben még egy család (Péter) két önálló ágra oszlott (Péter és István). Az egyik 5/8, a másik 3/8. telkes. Elképzelhető, hogy 1749 után a család egy telkessé lett — bár az akkori mérsékelten jómód után ily gyors emelkedés meglepő lenne — és a két ágra válás a birtokon való osztozkodást is jelentette. Másrészt viszont fennáll az a lehetőség is, hogy nem osztozás, hanem földesúri juttatás révén alakult egy új Szalár gazdaság. Bárhogyan is történt a dolog, egy kétségtelen: az egyik testvér önállósulása, a család két ágra válása a korábbi kiscsalád nagycsaláddá bővülését, telítődését, majd robbanását jelenti. Ennek a személyi (létszám) tetőzésen kívül a család anyagi helyzetének az emelkedése is előidézője: osztozás esetén a viszonylagos jólét azt lehetővé tette, kiválás esetén pedig éppen az osztozást, a vele járó gazdasági meggyengülést kívánták elkerülni. Az egyik testvér kiválása az 1750-es években történhetett. Erre talán atyjuk, Mihály (Mátyás?) özvegyének a halála után került sor. 79 OL, U. et C. 98/30. — Az 1690. és 1712. évi urbáriumok uo.: U. et C. 29/1. és 57/54. « u 16844ian 20 család, 1690—1720 között 7—11 család, 1728-ban 13 család van a faluban. (OL. és ZmL.) 81 ZmL., conser. dicales: Felsőszenterzsébet, 1773—1848. Az 1684—1848 közötti összeírások közölt jelzeteire a továbbiakban már nem hivatkozom. sí.a. Vagy kisebb telekre szorult, a Mária Terézia féle úrbéri rendezés során.
