Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

28. kép. Sarokoszlop az oromnál. folyosót alakít ki a ház két fő oldala mellett. Korai, nem újabb fejlődés eredménye. A legszélesebb utcai és udvari ereszt éppen a legrégibb boronaházaknál találjuk meg.

41 Természetesnek vehetjük tehát, hogy házunknak is volt födött, ereszes tornáca nemcsak az udvar felől — ahol átalakítás nem történt —, hanem az utcai homlokzat felől is, melyet a szoba hozzáépítésekor szükségszerűen lenyestek, eltűntettek. Házunk ősi típusából, tisztes korából következik, hogy ez az oromeresz impozáns méretű lehetett. Ezt bizonyítja egy jelentős építészeti nyom: az egykori orom elé kissé oldalt, kb. 190 cm-re kiugró tornácláb (csonkja) is (28. kép). Ennek egykori szerepe csak a füstösház kiugró oromereszével kapcsolatban érthető meg. A család: Józsáné és sógora egybehangzó emlékezete szerint ez az oszlop volt a sarokpontja a tornáci kisajtónak, és az udvar bejárati oldalát lezáró — a nagy növénykapuhoz csatlakozó — kiskapunak. Világos, hogy itt miről van szó: a térképeken levő alaprajzok szerint is egy vonalban végződő, párhuzamos épületszárnyakat összekötő nyugati, bejárati oldal (kerítés a kapuval) ide, vagyis a füstös szobához csatlakozott. Nem a falsarokhoz, hanem a zsúpsze-