Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

Fenti nehézségek ellenére elmondható, hogy Magyarországon ilyen tüzetes szerkezeti kutatás népi épület bontása során még nem volt. Tárgyi eredményeken kívül ez módszertani fejlődést is jelent népi építészetünk kutatásában. Bontás előtti állapot. — A bontás megkezdésekor a hajlított alaprajzú.

0 elől csonkakontyos és deszkaormú, hátul, a pajta felett konty olt és utóbbi kivételével keresztvéges boronafalú épület az alábbi helyiségekből állott (2. kép): 2. kép. A ház bontáskori alaprajza. (T=tolitu, — „T"=tolitu helye.) 9 Az alaprajz (2. kép) a bontás előtti két felmérés után készült, kisebb mértékben korrigálva a falumúzeumban felépített épület tényleges méreteivel. — A lakószárny tengelye ÉK—DNy irányú; az egykor zárt négyszög többi oldala ennek megfelelő. A továbbiakban — az egyszerűség kedvéárt — É-i (lakószárny), K-i (gazdasági épületrész), D-i (ólaik, stb.) és Ny-i (kerítés, kapuval) épületszárnyakról beszélek. — Az épület (szoba) homlokzata a régi út felé néz.