Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 2. Személyi feltételek, tekintettel a gyógyszerészek gazdasági, társadalmi helyzetére is

Az értelmiség szerepe kevésbé jelentős. Orvosok, ügyvédek, írnokok stb. száma kevés. Nemes, nem nemes származás azonban társadalmi helyzetüket nem befolyásolja, legtöbbször nemesi jogokat élveznek. A mezőváros társadalmának egyik -leglentősebb rétege a kereskedő, kezdve a szatócstól a nagykereskedőig. Kezükben van a pénz, mely társadalmi megbecsülést, előrejutást eredményez. A pénz tekintély, és e társadalomban a rendi tagozódáson túl egyre inkább e szerint rangsorolnak. Róluk írja P. Ghaunu: ,, ... a kereskedelem révén ... amely közmegbecsülést-és tekin-r télyt biztosít számukra, ... a városokban nagy hatalmuk van; ... Ugyanúgy a patikusok, ötvösök, ékszerészek .. , 202 A legutóbbi idők történeti irodalma túlzott jelentőséget tulajdonított a városok céhes kézműves ipart űző rétegének. 203 Holott, mint ahogy ezt újabb értékelők is hangsúlyozzák, a város társadalmában korszakunkban ez a csupán szolgáltató ipar, korántsem széles társadalmi .hatóerejű. A XIX. század első felében már a XVIII. századhoz viszonyítva nagy mértékben csökken a mező­városi céhek száma és erősödik a falusi céhszervezet. Ez azzal magyarázható, hogy a mezővárosi kézművesség sokkal inkább megérezte az osztrák tőkés ipar hatását a fellendülő kereskedelmen keresztül. A falu népe viszont: kisebb mértékben vásárolt .külföldi iparcikket. 204 A mezőváros társadalmának ezt követő társadalmi rétege a városi ple­bejus, a napszámosok, szolgák, cselédek, koldusok, E társadalom legelesettebb, legkizsákmányoltabb, legnincstelenebb rétege. Ezen általános képben kell tehát megkeresnünk a gyógyszerész társadalmi és gazdasági helyzetét. Igazat kell-e adnunk P. Chaunu-nek? Mennyiben ér­vényesült korszakunkban a gyógyszerészet egészségügyi célú ipar, kereske­delmi jellegén belül a gyógyszerész kvalifikált értelmiségi végzettsége? Tár­sadalmi, gazdasági helyzetét mi határozta meg? Elsőként "a jellegzetesen feudális alakzatban, a keszthelyi Festetics ura­dalmi gyógyszertárban működő Irsabek Ferenc gyógyszerészt kívánom be­mutatni példaként. Irsabek (Irzsabek) Ferenc Keszthelyen született 1794-ben. Apja az az Irsabek Vencel asztalos volt, akit számos külföldi; német, morva mester­emberrel együtt. telepített Festetics Kristóf és Pál a XVIII. század második felében Keszthelyre. Testvérei voltak a Keszthelyen, a XIX. század első felé­ben működő Irsabek István asztalos és Irsabek Sándor, aki 1849-ben esett el a magyar szabadságért. Ez a kézműves morva család Keszthelyen biztos anyagi bázisra talált, s mint társaik is, ők is később teljesen elmagyarosodtak. 205 Ez tette lehetővé, hogy az egyik fiuk a kezdődő kapitalista társadalmi átalakulás szellemében értelmiségi pályára került. Ez általános jelensége volt a vizsgált korszaknak. Mind a feltörekvő kézműves, kereskedő polgárság, mind az el­2,,3 Chaunu 1971. ^Eperjessy 1963. 20/1 Bácskai 1972. ^Koppányi 1962.

Next

/
Thumbnails
Contents