Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - I. A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE - 1. Az egészségügy és gyógyszerészet fejlődése (1711—1049)

1. A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1. AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS GYÓGYSZERÉSZET FEJLŐDÉSE (1711—1849) A XVI—XVIII. század az egyetemes tudománytörténet területén forradalmi változásokat hozott. Különösen a XVIII. század gazdag természettudományos felfedezései döntő hatással voltak az orvostudomány, a gyógyszerészet fejlő­désére. Nagy. a további fejlődést determináló felfedezések születtek. A gyógy­szerészeti tudomány szempontjából a botanikai (K. Linné, F. B. Sertürner, J. felletier, J. Caventou stb.) és a kémiai (A. L. Lavoisier, K. V. Schale stb ) felfedezések voltak igen jelentősek. A növényvilág genetikai rendszerezése, a kémiai felfedezések és a természettudományos elméletek kialakulása e tudo­mányok fejlődésében előre mutatnak a modern természettudomány XX. szá­zadi nagy horderejű felfedezéseire. 1 Hazánk közegészségügyi fejlődésére a XVIII. században.legnagyobb hatás­sal a m. kir. helytartótanács létrehozása, az 1770. okt. 4-én napvilágot látott Normativum generálé in re sanibatis (általános egészségügyi szabályzat), az első Magyarországon érvényes átfogó egészségügyi rendelkezés és a nagy­szombati egyetem orvosi karának megszervezése volt. E három nagyjelentő­ségű esemény közül szükséges a helytartótanács szerepével -az egészségügyben és a gyógyszerészet fejlődésével bővebben foglalkozni. A Habsburg-abszolutizmus rendszerében a XVIII. század elején szüksé­gessé vált a közigazgatás megszervezése. Az uralkodó ezzel kiépítette és fej­lesztette hatalmi szervezetét, de a magyar uralkodó osztály hatalmi eszközévé is vált. Ez az uralkodói és rendi jellege a magyar kormányhatóságoknak (hely­tartótanács, erdélyi főkormányszék) fennállásuk alatt végig megmaradt. A m. kir. Helytartótanácsot 1723-ban hívták létre. Mint végrehajtó központi szerv kapcsolatban állott a vármegyékkel, szabad királyi városokkal, mint köz­igazgatási hatóságokkal. Szervezetében fogta össze az igazgatást, tájékozódott a közállapotokról és gondoskodott arról, hogy 'a törvényeket a megyék, szabad királyi városok, alsóbb királyi hivatalok megtartsák és végrehajtsák. 2 Működése idején egészségügyi intézkedések egész sorát hozta és hajtatta végre. Az egészségügyi feladatok megszervezése érdekében 1738-ban egész­1 A teljesség igénye nélkül csupán az idevonatkozó szaktörténeti irodalom legje­lentősebb és könnyen elérhető műveit sorolom fel: Baradlai 1930; Halmai 1964. 1 Felhő 1961; Szekfű é. n.

Next

/
Thumbnails
Contents