Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Zenei- és dalosélet Zalaegerszegen - Énekkarok, zenekarok
karnagya - állandó szereplője lett a városi ünnepségeknek, jótékony- sági akcióknak, hangversenyeknek. A zenei élet fejlődését mi sem jellemzi jobban, hogy a Polgári Daloskor 1910-ben részt vett a Dunántúli Dalosszövetség Keszthelyen rendezett IX. Dalosünnepén, ahol első díjat nyert.314 A századelő ígéretes zenei életét az I. világháború teljesen szétdúlta. Az ének- és zenekari tagok nagy része a frontra került, utánpótlás és kedv hiányában szüneteltette, majd beszüntette tevékenységét a Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör zenei osztálya és a Daloskor is. A háborút követő traumákkal, megpróbáltatásokkal és szegénységgel teli évek nem kedveztek a zenei élet újjászervezésének, csak a lassú konszolidáció megindulása teremtett igényt és lehetőséget mindenekelőtt a dalkultúra, a dalos mozgalom újjászületésére. Ekkortól viszont a hivatalos kultúrpolitika - felismerve az ének mozgósító erejét - ideológiai feladattal is megbízta az országszerte újjá- vagy újonnan alakuló dalköröket, dalárdákat, kórusokat. A Trianonban elszenvedett megaláztatás ellensúlyozását, a „magyarfájdalom” kifejezését, a nemzeti önbecsülés és magyar identitás erősítését, a revíziós gondolat minél szélesebb körben való terjesztését várták el a dalosmozgalomtól és az általuk közvetített daloktól. A Zalavármegyei Dalosszövetség közgyűlésének jelentésében ezt így fogalmazták meg: „Dalos nemzetnek teremtette az Isten a magyart! Kárpótlásul adta néki a dalt mindenért, amit ezer esztendó'n által suhogtatott rá a sorsa ostorcsapása. Lehetett a sors bármilyen keserű, sorakozhattak történelmében az évtizedek,... áldott mankója volt a magyarnak a nótás kedve, sírva vigadá- sa - ami mindig rásegítette a bizakodás útjára, ... A magyar dal hivatása azóta új területtel gyarapodott. Ma már nemcsak a magyar kultúra ragyogó csillagokkal tűzdelt boltozatának egyik oszloptartója a dal, hanem az egész országot behálózó ó'rszem-lánca a magyar nemzeti érzésnek és ezáltal zálogos letéteményese a magyar jövendőnek. ”315 E küldetés teljesítésére törekedtek az I. világháború után megszervezett zalaegerszegi kórusok is. Korszakunkban alapvetően három jelentős énekkar működött a városban. Sajátos módon ezek is 314 Daloskörünk dicsősége. Magyar Paizs, 1910. júl. 14. 5. p. 315 A zalavármegyei dal-olimpiász. Zalai Közlöny, 1928. szept. 11. 1. p. 90
