Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezető
nem változott, modernizáció hiányában megmaradt kisiparos-tisztviselő városnak.3 Elitjét a megyei és állami közigazgatási, igazságszolgáltatási adminisztráció magas rangú hivatalnokai (bírók, tisztviselők), a városi szabadfoglalkozású értelmiségiek (orvosok, ügyvédek, gyógyszerészek), kereskedők (jellemzően zsidó származásúak), bankárok, háztulajdonosok és földbirtokosok alkották. A városi társadalom gerince a kispolgári körülmények között élő és kispolgári lelkivilágé hagyományos iparosságból, valamint a nagy társadalmi különbségeket magában hordozó földművelésből élő népességből állt.4 * Ők azonban korszakunkban már elvesztették korábbi befolyásukat a település életében és irányításában. Hogy az idő szinte megállt Zalaegerszeg felett, jelzi az a tény is, hogy az 1920-40 közötti időszakban a város összlakossága alig néhányszáz fővel növekedett: 1920-ben 13.239 fő, 1941-ben 13.967 fő lakott itt. Ugyanebben az időben a hozzá hasonló méretű környező megyeszékhelyeken, Veszprémben 15.586-ról 21.557-re, Szekszárdon 14.025-ről 15.854 főre nőtt az ott élők lélek- száma.3 A háború előtti viszonyok konzerválódása miatt régi mentalitását is megőrizte. „Lelki berendezettségében a lakosság meglehetősen konzervatív, hagyományokhoz ragaszkodó, vallására nézve túlnyomó többségében katolikusérzékeltette a kisváros szellemiségét a kortárs Pesthy Pál.6 Czobor polgármester egy 1927-ben tartott előadásában maga is megfogalmazta, „mesteri lélekrajzát adta az ultrakonzervatív, a haladástól sajátságosán fázó polgárságnak, amely nyomasztólag érzi, hogy valami nem jó, de mégsem tudja akarni a jobbatPersze, igazságtalanok lennénk, ha csak a város polgárainak vaskalapos, az újtól irtózó szemléletmódjával magyaráznánk az elmaradottságot, a megszokotthoz való görcsös 3 A város társadalmi szerkezetéről részletesen: Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939. Zalaegerszeg, 2011. 9-38. p. (Zalaegerszegi füzetek 13.) 4 Lásd: uo. 3Az 1920. évi népszámlálás. I. rész. A népesség fó'bb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. KSH. 1923. In: http://konyv tar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/Manda/MSK/MSK_069.pdf, Az 1941. évi nép- számlálás. I. rész. Foglalkozási adatok községek szerint. KSH. 1975. ‘’Pesthy Pál. Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931. 3-5. p. ' Idézi Paksy Zoltán i. m. 18. p. 5
