Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Múzeumalapítási kísérletek a két világháború között Zalaegerszegen

kitart mellette és dolgozott is fáradtságot nem kímélve... szomorú tapasztalással abban (összegezem) munkám eredményét, hogy a Göcseji Gyűjtemény én magam vagyok. ”310 - írta Nagy Károly.

A múzeum ügye iránt elkötelezett járásbíró csalódása és kiábrándulása érthető, azonban ekkor már nem a város és a közönség közönye akadályozta a Göcseji Gyűjtemény intézményesülését, hanem a napról napra közelgő háború. A város anyagi erőit az óvóhelyek építésére, a mind nagyobb számú menekült elhelyezésére és ellátására kellett fordítani, a polgárság figyelmét a frontról érkező hírek, a zsidó lakosság deportálása, az ellátási nehézségek, a rendszeressé váló légiriadók kötötték le. 1944 nyarától már a helyi sajtót sem foglalkoztatta a kis múzeum sorsa. Az egyik utolsó tudósításában azt a szomorú hírt olvashatjuk, hogy a Gyűjtemény vezetősége „lépéseket tett illetékes helyeken aziránt, hogy hozzájuthasson a zsidó birtokban volt történeti, néprajzi vagy művelődéstörténeti értéket képviselő' tárgyakhoz, elsó'sorban azokhoz, amelyeknek zalai vonatkozásuk van. ”311

A Göcseji Gyűjtemény anyagának nagy része 1945 elején elpusztult. A megmaradt kb. négyszáz, többnyire dokumentálatlan tárgy alkotta az 1950. július 1-én létrejött Göcseji Múzeum alapját.

310 Nagy Károly levele Fára Józsefhez. 1944. febr. 23. Idézi: Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története. In: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve. Zalaegerszeg, 1960. 20. p.

311 Páratlan értékű magyar újsággyűjtemény került a Göcseji Gyűjtemény birtokába. Zalai Magyar Élet. 1944. jún. 13. 3. p.

88