Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Múzeumalapítási kísérletek a két világháború között Zalaegerszegen

zsaiak (mármint az ott működő múzeum291) mindent összegyűjtenek ezen a vidéken is. „De az lehetetlen, hogy mi göcseji tárgyak megnézésére kimenjünk Göcsejből, és ott lássuk meg a régi Göcsejt. ”292 - tett hitet az egerszegi múzeum szükségessége mellett. Felhívása nyomán, akár­csak 1907-ben, komoly társadalmi mozgalom bontakozott ki, egyre többen ajándékozták régiségeiket a Göcseji Gyűjteménynek, a be­került műtárgyakról és az ajándékozókról a Zalamegyei Újság rend­szeresen hírt adott. Bődéi János tanító pl. 80 darab értékes, mezőgaz­dasági eszközökből álló néprajzi anyagot gyűjtött, a gyűjteménybe került az a gipsz korona is, Pataky Andor alkotása, amely alatt a Szent Jobbot tartották Egerszegre érkezése után. Ide hozták azt a három kg-os mamutcsontot is, amely az Alsóerdőről került elő.293 1941 májusára már 400 db-ra nőtt a műtárgyállomány. A már Budapesten élő Fára József nyílt levélben szólította fel a Göcseji Gyűjtemény létrehozóit, hogy a köz számára szerezzék meg az 1941-ben elhunyt Serényi Árpád fényképész hagyatékát, amelynek egy részét, a göcseji és balatoni gyűjtőutakon készült nagy értékű felvételeket a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság őrzi, de ezen kívül még számtalan értékes felvétel található a család birto­kában. Most kell megszerezni, amikor a hozzátartozók még adatokat tudnak szolgáltatni a felvételekről, „mert csak így szolgálhatják megfele­lően a közgyűjteményben való elhelyezés célját” - írta.294 Tanácsára özvegy Serényiné több néprajzi és építészeti vonatkozású fotónagyítást adott át a Göcseji Gyűjteménynek férje örökségéből.295 A mozgalom vezetősége, élén Nagy Károllyal, nemcsak régi tár­gyakat gyűjtött, hanem pénzt is; közadakozásból kívánták megte­remteni a feltételeit annak, hogy a gyűjtemény a közönség számára 291 Nagykanizsán a múzeum alapjának tekinthető piarista gimnázium régi­ségtára a 20. század elején jött létre. 1923-tól az új gimnázium épületében kapott négy teremben működött a városi múzeum, amelyből 1949-ben szer­vezték meg a Thúry György Múzeumot. 292 Lásd: 291. jegyzet 293 Göcseji Gyűjtemény. ZMU. 1941. máj. 3. 6. p. 294 Fára József: Serényi Árpád. ZMU. 1941. máj. 7. 2. p. Átadott pl. három nagyítást a Gáborjánházi Bokrétáról, a bődéi templomról stb. 29 A Göcseji Gyűjtemény. ZMU. 1941. nov. 22. 5. p. 83

Next

/
Thumbnails
Contents