Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Múzeumalapítási kísérletek a két világháború között Zalaegerszegen

nem azonosították magukat a nemzeti törekvésekkel, mert elhomályosult bennük a nemzeti hagyományok tisztelete, a múltnak becsülése, egyszóval a történelmi érzék. Ennek a történelmi érzéknek új életre keltése és megeró'sítése kulturális téren a legelső teendő, mert akikben nincsen tisztelet a múlt iránt, netn várhatjuk azt, hogy híven szolgálják a nemzet jövendőjét. ”244 A dicső múlt megismertetését, a „történelmi érzék” megerősítését szolgáló intézményként tekintettek a múzeumra, ez a szemléletet tükröződött a főgimnázium tanárainak kezdeményezésében. A vármegyéhez írt levélben négy pontban fogalmazták meg a leendő közgyűjtemény gyűjtőkörét. Eszerint gyűjtse a megyei múzeum mindazt, ami jellegzetes a göcseji nép életében (ruházat, eszközök, szerszámok, termékek, szokásokhoz, időtöltéshez kapcsolódó tárgyak, pl. játékok, stb.), mindazt, ami szellemi életével kapcsolatos (nyelv, zene, népköltészet, népszokások stb.). Gyűjtsön minden történelmi értékkel bíró tárgyat, hiszen „Bármily értéktelennek látszó dolog fényes adat lehet ennek a megyének történetéhez, művelődési viszonyaihoz." Végül „egybe kell hordanunk Göcsej természetrajzi kincseit is. Lássuk együtt ennek a darab földnek talaját, állat-, növény és ásványi világát, szóval minden természeti érdekességét. ”245

A lelkes kezdeményezők meg sem várták a vármegye döntését, a gyűjtőmunkát megindították. Elsősorban diákok, városi tanárok és falusi néptanítók kutatták fel a régiségeket, amelyeket a gimnázium egyik tantermében helyeztek el. Az ajándékozókat és a beérkezett tárgyakat a Magyar Paizs hétről-hétre regisztrálta.246 247

A vármegye törvényhatósága, annak ellenére, hogy az 1898-ban megalakult Balatoni Múzeum Egyesület két vezetője, Sági Károly és Lovassy Sándor tiltakoztak egy egerszegi múzeum létrehozása ellen, a vármegye területén csak egy múzeumot tartva szükségesnek és életképesnek,24' kezdetben pártolólag állt a múzeum ügye mellé. „A kiküldött bizottság a kultúrpolitikának azon irányzatával szemben, amely

244 MNL ZML IV. 404. Zala megye alispánjának iratai. Az állami főgimnázium tanári karának levele a vármegyéhez, 1907. febr. 3.

245 Vármegyei muzeum Zalaegerszegen. Magyar Paizs. 1907. jan. 31. 1. p.

246 Béres Katalin: Borbély György - Egy vidéki értelmiségi a századfordulón. In: Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg, 2001. 212. p.

247 „Most meg Egerszeg akar múzeumot.” Magyar Paizs. 1907. febr. 14. 3-4. p.

72