Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés - A háború és az iskolánkívüli népművelés

A zárdában működő hadikórházat 1943 második felében szüntették meg, ekkorra azonban a háború már meghatározta a város hétköznapjait és kulturális életét. 1944 tavaszán az Actio Catholica szervezett még világnézeti előadásokat a Kultúrházban, amelynek egyik előadója Fülöp István"’9 már azt az új generációt képviselte, akiknek a II. világháború után jutott szerep a zalai népművelésben. Ekkor még a Téli Gazdasági Szakiskola tanáraként a családot fenntartó természetfeletti erőkről értekezett.* 240

Néhány hónappal később, a front közeledtével ismét megnyitották a zárdában a hadikórházat, a Deák Ferenc Reálgimnáziumban is kórtermeket alakítottak ki. Az iskolák bútorzatát ismét a Kultúrházba költöztették.241 1944 augusztusában megérkeztek az első sebesült- szállító szerelvények, erre az időre végleg befejeződött a két világháború közötti iskolánkívüli népművelés Zalaegerszegen.

2,9 Fülöp István (1913-1975) pedagógus, népművelő'. 1938-ban került Zala megyébe, a csácsbozsoki elemi iskola, majd a Téli Gazdasági Szakiskola tanára lett. Megjárta a doni frontot, 1943 márciusában szerelték le. 1946-ban megszervezte a Zalai Táj- és Népkutató Intézetet, melynek 1950-ig vezetője lett. Dolgozott a Zala Megyei Levéltárban, majd 1953-57 között a megyei könyvtár vezetője lett. 1956-os szereplése miatt internálták. 1963-ban került vissza a művelődésügybe. 1968-tól 1973-ig ismét a megyei könyvtár munkatársa lett, majd 1975-ben történt nyugdíjazásáig a Magyar Olajipari Múzeumban dolgozott. A zalai helytörténeti kutatás egyik megalapítója és tevékeny résztvevője volt.

240 Világnézeti előadások a Kultúrházban. ZMU. 1944. ápr. 24. 3. p.

241 Kiköltöztették a zalaegerszegi gimnáziumot. ZMU. 1944. júl. 20. 3. p.

70