Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés - A háború és az iskolánkívüli népművelés
Bizonyára a hatalmas sikernek volt köszönhető, hogy a novemberi balett-estre az Operaház már a korszak két neves, meghatározó balettművészét, Bordy Bellát214 és Harangozó Gyulát215 * küldte Zalaegerszegre. Műsorukban Gounod és Liszt műveire komponált koreográfiák mellett előadták Bartók: Fából faragott királyfi című művének kettősét, Strauss: Kék Duna keringőjét és Kodály Toborzóját a Háry Jánosból. „... úgy Bordy Bella, mint Harangozó Gyula táncai csodálkozást váltottak ki a közönségből, amely szűnni nem akaró tapssal fejezte ki tetszését és megelégedését"'.21f> 1935 után csökkent a Közművelődési Egyesület aktivitása. A kezdeti lelkesedést valószínűleg az érdektelenség és a pénzhiány apasztotta. Ugyan még évekig szerveztek liceális előadásokat, 1936-ban pl. a MANSZ közreműködésével tematikus sorozatot tartottak az elcsatolt területek sorsáról és problémáiról,217 de tevékenységük fokozatosan elhalt. 1938 után az egyesület neve nem fordult elő a Zalamegyei Újság népművelési híreiben. A háború és az iskolánkívüli népművelés Az 1930-as évek végétől ismét változások történtek az iskolánkívüli népművelés területén. Egyrészt a háború előszele, majd a háború kitörése csökkentette Zalaegerszeg egyesületi életének intenzitását, egyesek megszüntették tevékenységüket, mások ugyan tovább működtek, csak éppen nem végeztek népművelési feladatokat. Az év214 Bordy Bella (1909-1978) Táncosnő, balettpedagógus. 15 éves korától az Operaház ösztöndíjasa, 1924-1965 között az együttes tagja, 1932-tól magántáncosa. Korának legnépszerűbb karaktertáncosnóje volt, aki film- és prózai szerepeket is játszott. 215 Harangozó Gyula (1908-1974) Táncos, koreográfus, balettmester és balettigazgató. A két háború között az Operaház nagyszerű színészi adottságokkal rendelkező, zseniális balettművésze. Koreográfusként a cselekményes, sok karaktert felvonultató balettek mestere volt. Táncai évtizedekig meghatározták a magyar nemzeti balett fejlődését, az Operaház repertoárját. 1956-ban Kossuth-díjat kapott. "16A balett-est. ZMU. 1935. nov. 12. 2. p. 217 Előadások a megszállt területekről. ZMU. 1936. jan. 9. 4. p. 65
